Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Bányai Mátyás (Esztergom): Az esztergomi Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola. Fizikai tantárgytörténeti gyűjteményünk eredet, állománya, gondozása. Neves fizikatanárok

AZ ESZTERGOMI SZENT ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS HÍRADÁSTECHNIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA Fizika tantárgytörténeti gyűjteményünk eredete, állománya, gondozása. Neves fizikatanárok Bányai Mátyás (Esztergom) Az esztergomi Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépis­kola két korábbi tanintézet jogutódja. Egyik, az 1854-ben alapított alreáltanodából 1935-től gimnáziummá szer­vezett Szt. Imre Gimnázium. Az iskola a II. világháború alatt többször kénysze­rült helyváltoztatásra. Eredeti épületét 1944. október 10-én át kellett adnia a vá­rosban állomásozó katonai alakulatoknak. December 23-án este érte a várost a legnagyobb légitámadás. A bombatámadás elpusztította a fizika szertárat, a tanári könyvtár helyiségét. Ezért nem található gyűjteményünkben ennek a jogelődnek a szemléltetőeszközeiből egyetlen példány sem. A másik jogelőd az 1687-ben Széchényi György érsek által alapított je­zsuita, majd a 19. század elejétől bencés gimnázium. Ennek az iskolának a gyö­kerei visszanyúlnak a Szent István által alapított káptalani iskoláig. A hányatott sorsú intézetnek a jelen századfordulón korszerű, jól felszerelt szertárai, előadó­termei voltak. Ezeknek a szemléltető eszközöknek egy része található a fizika tantárgytörténeti gyűjteményünkben. (A másik része a mai Bottyán Szakközép­iskolában maradt. A biológiai gyűjtemény nagyobbik hányadát 1970-ben a táti általános iskolának ajándékoztuk, mivel a szakközépiskolai oktatásra történő át­térés miatt ezekre nem volt szükség, tárolásuk, gondozásuk nem volt megold­ható.) Természettudományos ismeretek tanítása már a középkori káptalani isko­lákban is megtalálható. A naptárkészítéshez szükséges csillagászati és földrajzi ismeretek mellett szerepelt a gyógyítás tudománya is. Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy a 12. században Párizsban, Oxfordban magyar diákok magas fokon tanultak természetfilozófiát. A későbbi századokban is Heidelbergből, Baselből, Utrechtből hazatérő diákok kezdték meghonosítani hazánkban a Philosophiae Naturalist, amely a hazai fizikaoktatás előfutárának tekinthető. A középkortól a késő reneszánszig megtalálható skolasztikus természetfel­fogás mellett a 13. századtól (Nagy Szt. Albert, Rogerius Bacon (fokozatosan erősödik az igény a természet experimentális, tapasztalatra épülő, kísérletező megismerésére." Az egész természet Tudományának talpköve a tapasztalás... A természet törvényeinek kinyomozására közönségesen nem elegendő a csupa ta­pasztalás, hanem szükséges, még pedig igen gyakran a szemes vizsgálódás, és próba is. — Jegyzés. A próbák által a természetnek olyan erejét és munkáját gyakorta tapogattyuk ki, melyeket talán a tsupa tapasztalás, és vizsgálódás soha fel nem födözött volna." Olvashatjuk Varga Márton 1808-ban megjelent "A gyönyörű Természet Tudománya" című könyvében. 191

Next

/
Thumbnails
Contents