Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 13. - Gerencsér Jánosné (Dorog): Huszonöt év a dorogi gimnáziumban
HUSZONÖT ÉV A DOROGI GIMNÁZIUMBAN Gerencsér Jánosné (Dorog) Napjainkban egyre gyakrabban hallhatjuk és olvashatjuk, hogy felnövekvő ifjúságnak a neveléséért, nemcsak az oktatási intézmények, hanem mindnyájan, az egész társadalom felelősek vagyunk. Az ifjúság neveltetése iránti felelősség vitathatatlanul megnőtt, de természetesen az iskolára hárul a legtöbb és legnehezebb feladat. Ezt az összegezést azzal a céllal állítottuk össze, hogy a kívülálló is betekintést nyerhessen intézetünk elmúlt huszonöt éves életébe. Igaz ugyan, hogy intézetünk nem tartozik az évtizedekre, esetleg évszázadokra visszatekintő oktatási intézmények sorába, de az elmúlt 25 év kisebb-nagyobb eredményei igazolják, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Dorog a 60—70-es években a megye egyik legiparosodottabb települése, mely fejlődésének egy átmeneti állapotában — a falu kereteit kinőve — a városiasodás irányába fejlődött. A község akkori vezetői hosszadalmas és fáradtságos munkája során 1969 szeptemberében kezdte meg működését gimnáziumunk. Létrejötte a megye iskolahálózatában — Esztergom diákvárosi rangjának árnyékában — komoly társadalmi, művelődéspolitikai vitákat váltott ki. Az iskola külső képe, esztétikuma a 60-as évek építészeti stílusjegyeit hordozza (típus terv: 10 tanterem, fizika-kémia előadó, a hozzátartozó előkészítővel és szertárral, rajzterem, műhely, 20x10 m-es tornaterem, földrajz-történelem szertár, konyha és ebédlő). Később az osztályok számának növekedésével és a helyigényes fakultáció bevezetésével a nagyobb helyiségek kettéválasztásával újabb tantermeket alakítottunk ki, ill. az 5+l-es oktatás megszűnésekor a műhelyt klubteremmé alakítottuk át. 1969-ben öt általános tantervű: kettő első (72 tanuló), egy második (30 tanuló), egy harmadik (21 tanuló) és egy negyedik (24 tanuló) osztályt indítottunk. A II.— III.— IV. osztályok az esztergomi István Gimnázium "kihelyezett" osztályai voltak, a dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskola adott helyet nekik. A gimnázium első igazgatója Valovics Ferencné lett nyugdíjazásáig 1989ig. 1989. augusztus l-jétől a kiírt vezetői pályázatra Gerencsér Jánosné kapott vezetői megbízást. A 10 fős tantestület zömmel Esztergomból áthelyezett tanárokból: Árkossy Ottóné magyar-német, Bodri Ferenc magyar-könyvtár, Döbrössy Éva (Dániel Elemérné) matematika-fizika, Bajusz Edit (Huszárik Pálné) fizikakémia, Dr. Komáromi Szilveszter történelem-német szakos tanár, Valovics Ferencné magyar-történelem, Gerencsér Jánosné testnevelés szakos tanárok, a nyergesújfalui Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskolából, Horváth Piroska földrajz-biológia szakos tanár a tokodaltárói általános iskolából, valamint Posch Istvánné matematika-fizika szakos pályakezdő tanárból tevődött 183
