Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Bánomyné Kovács Ildikó (Esztergom): Az esztergomi nőnevelés egyik fontos állomása, a város leánygimnáziuma

A Dobó Katalin Gimnáziumban tanult többek között Dr. Prokopp Mária, az ELTE egyetemi tanára, művészettörténész, Dr. Gát György matematikus, Dr. Szállási Zoltán, aki Washingtonban, az Egyesült Államok Rákkutató Intézetében dolgozik, Dr. Pelczer István, Dr. Nagy Péter — ők szintén az USA-ban dolgoz­nak —, Krasznai Márton, ki diplomata lett, Peternák Miklós művészeti író. Művészek is kerültek ki a Dobó padjaiból: Nádor Magda operaénekes, Czigler Andrea operaénekes, Pusztaszeri Kornél, Jónás Rita, Vincze Péter szín­művészek. Az Országos Középiskolai Bajnokságokon mindig találni Dobósokat. Van világbajnoki helyezést elért tanuló, a triatlonos Bodrogai Judit, és európabajnoki érmes: Szilágyi Diána, ill. Krempf Réka. Elérkeztünk 1994-hez. Végezetül néhány mondat a mai gimnáziumról. A Kis-Duna parti iskolaépületről a hajdani újságok joggal írták, hogy Esz­tergom egyik legszebb iskolája, a Bánomi-dűlőben felépült új gimnázium pedig az 1990-es évek egyik legszebb magyar gimnáziuma. Az 5778 rrr-es impozáns épület tömegével, szép arányaival, színeivel szinte belesimul a környezetébe. Könyvtár, tornacsarnok, tágas képzőművészeti terem, aula, előadótermek, ebédlő, nyelvi termek szolgálják a tanárok és a diákok mun­káját. A gimnáziumban főleg olyan fiatalok tanulnak, akik a középiskola elvég­zése után egyetemen, főiskolán kívánják folytatni tanulmányaikat. Jelenleg 4 év­folyamon 20 osztály működik. Ma is a lányok vannak többségben, a fiúk aránya csak 20 %. Az 57 fős tantestület 600 diákot tanít. A tanárok közül többen, 18-an hajdan szintén a gimnázium tanulói voltak. Idén megint valami véget ér a Dobó Katalin Gimnázium életében, és valami új kezdődik, ami nem is új, hiszen a nyolcosztályos gimnáziumi képzés 1930— 45 között egy jól bevált oktatási forma volt. Azóta sok minden megváltozott, pl. a szokások, a divat, de változtak az emberek, tanárok, diákok egyaránt, s megvál­tozott maga az iskola is. Most nosztalgiával tekintünk a kezdeti évekre, próbáljuk megismerni az akkori életet, hogy annak ismeretében egy kissé fürkésző előrete­kintéssel a merre, és a hogyan kérdésre választ kaphassunk. Jegyzetek 1. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium Évkönyve 1992. 4. o. 2. ­3. Az Esztergom-Vízivárosi Irgalmas Nővérek Érseki Boldog Margit Leánygimnáziumának Értesítője 1931. 4. Leánygimnáziumi értesítő 1935. 5. Leánygimnáziumi értesítő 1931/32. 3. o. 6. ­7. Leánygimnáziumi értesítők 1931-40. 8. Leánygimnáziumi értesítő 1944/45. 9. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium Évkönyve 1992. 6. o. 10. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium Évkönyve 1992. 7. o. 11. Dolgozók Lapja 1989. szeptember 3. 12. Leánygimnáziumi értesítők 1931—42. 13. Leánygimnáziumi értesítők 1931—42. 14. Leánygimnáziumi értesítők 1931—42. 15. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Évkönyve 1980. 16. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Évkönyve 1980. 182

Next

/
Thumbnails
Contents