Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 13. - Bánomyné Kovács Ildikó (Esztergom): Az esztergomi nőnevelés egyik fontos állomása, a város leánygimnáziuma
"Szeretnők, ha vasár- és ünnepnapon sötétkék ruhában jelennének meg. A ruha a gyengéd szemérmetességnek megfelelően legyen megvarrva: kivágott nyaknak a nyak tövéig kell érnie, a ruhának a testet legalább az alsó lábszár feléig, a kart a könyökön alul kell födnie, testszínü harisnya hordása tilos." 6 Ezeket a sorokat néha fel szoktam olvasni, amikor valamelyik mai gimnazista ruházatával kisebb-nagyobb gondok akadnak. A fegyelmezésben és a szoktatásban következetesek voltak az irgalmasnővérek. Lányoknál a legjobb nevelő eszköznek a tanár türelmét, nyugalmát, kiegyensúlyozottságát tartották, amit jó szívvel párosítottak. Végtelen volt a türelmük, de kérlelhetetlenül eltávolították azokat a növendékeket, akik a kötelező tiszteletet megtagadták és többszöri figyelmeztetés után sem voltak hajlandók engedelmeskedni. A tanulói létszám 230—270 fő között mozgott az első évtizedekben. Az osztályokat magas létszámmal indították, utána azonban szelektáltak. A tanulók között volt római katolikus, református, evangélikus, unitárius és izraelita. Soha nem okozott ez problémát, hitoktatásukról felekezetük szerint gondoskodtak. 7 1938. július 7—10. között tartották az első érettségi vizsgákat. 28-an jutottak el eddig az erőpróbáig, 21-en maradtak le. A végzett tanulók azonban kevés kivétellel egyetemen vagy főiskolán folytatták tanulmányaikat. 1942-ig zavartalanul folyt az oktatás, ekkortól a gimnáziumra is rányomta bélyegét a világháború. Volt olyan év, amikor a sok elmaradt tanítási óra miatt félévkor nem tudtak osztályozni (1944/45.) 8 Az épület egy részét a katonaság foglalta el, majd a 222. Vöröskeresztes Kórház üzemelt falai között, majd pedig a Görgey Artúr hadapród-iskolának adott helyet a Kis-Duna parti intézet. 1945-ig igazgatta a lánygimnáziumot Blaskovics Piacid. Az intézet következő vezetője Fazekas M. Konstantina, matematika-fizika szakos tanárnő lett, aki 1935-től tanított az iskolában. Az 1945—48 közötti időszak a 8 osztályos iskolák kialakulásának az időszaka volt. Levált a gimnázium 1—4. osztálya, s lett az általános iskolák felső tagozatává. Egy új fejezet kezdődött az iskola falai között, amikor 1948. július 25-én államosították az intézetet. Ekkor 87 tanulóval működött a lánygimnázium. Nehéz körülmények között folytatódott a tanítás, mert a szerzetes tanárok közül senki sem vállalta a munkát. Csathó Ernő, majd Szatmári Anna tanárnő vezette az intézményt 1950—51ben. Ebben az évben vették fel a "Dobó Katalin" nevet. Simó László egyéves igazgatása után Dr. Söröss Jenő az iskola vezetője 15 éven át. 1964-től lett koedukált a lány gimnázium. 1949-től humán-reál szakcsoportos kezdeményezés vezette be a szakosított tantervű oktatást. A francia és német nyelv szakosításával egy fontos folyamat kezdődött el, amelyet a biológiai-kémiai tagozatos osztály követett, de hét év után már csak a kémia szakosítás folytatódott: a német helyett pedig orosz-francia tagozatos osz179