Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 13. - Bánomyné Kovács Ildikó (Esztergom): Az esztergomi nőnevelés egyik fontos állomása, a város leánygimnáziuma
tályok indultak. 1981-től vezették be a gimnáziumban a fakultációs rendszert, amely napjainkban is tart. 1979 óta speciális osztályok is működnek a gimnáziumban. 10 évig tartott az orosz-német párosítás. 1989-ben német speciális osztály indult, amelyet 2 év múlva követett az angol. 1989-től testnevelési tagozatot is választhatnak a tanulók. A szakképzés jegyében indult a szakközépiskolai oktatás a 60-as évek közepén. Kereskedelmi és mezőgazdasági tagozattal indult a képzés, majd a kereskedelmi tagozat 1970-ben, a mezőgazdasági pedig 1973-ban megszűnt. A szakközépiskolai oktatás azonban folytatódott, amely ma már önálló intézményként, Árpádházi Szent Erzsébet Humán Szakközépiskola néven folytatja az ápoló és a szociális szakemberek képzését. 10 1968—91 között Mazurka Károly volt a Dobó Katalin Gimnázium igazgatója. Az 1970-es és a 80-as évek nehezek voltak. A feladatok megnövekedésével a tárgyi feltételek jelentősen romlottak. Négy különböző helyen voltak elhelyezve az osztálytermek, s ez tanárnak, diáknak egyaránt sok nehézséget okozott. 1986 újra egy fordulópont az intézmény életében: ekkor tették le az új iskolaépület alapkövét. Az új, modern gimnáziumépületet Tóth Árpád építészmérnök tervezte, de a kialakításában F. Vankó Ildikó, az ELTE docense és az iskola tanári kara is mindvégig szerepet vállalt. Sok-sok gond és többszöri határidő-módosítás után 1989 szeptemberében nyitotta meg kapuit az új Dobó. Mazurka Károly igazgató nyugállományba vonulása után Orbán Ferenc lett a gimnázium 8. vezetője. Elképzelései megvalósításában tragikus hirtelenségű betegsége, majd halála akadályozta meg. Jelenleg Smiger András vezetésével folyik a munka a gimnáziumban. A gimnázium ifjúsági szervezetei 1948-ig 1930-ban, amikor a gimnázium megszületett, az iskola tanárai azt tartották, hogy az igazi erkölcs és fegyelem csak vallásos talajon virágozhat, ezért az egész intézet szervezete és tanulmányi rendszere a vallásos nevelés szolgálatában állt. A valláserkölcsi neveléssel szorosan összefonódott a hazafias és a szociális érzés fejlesztése. Ez utóbbi érdekében sokszor hangoztatták, hogy senki sincsen csak önmagáért, hanem különösen egy nőnek kell másokért is élnie. Ennek szellemében hozták létre közösségeiket. 1931. december 8-án, a 2. osztályban létrejött az Élő Rózsafüzér Társulat, amely társulat előkészítő iskolája volt a később, pontosan 1934. január 15-én megalakult Mária Kongregációnak. A 32 tagú szervezet célja Szűz Mária kultuszának ápolása, a vallás által képviselt értékek bevitele az egyén életébe, s ezen keresztül a családba, társadalomba. 12 A Szívgárdában karitatív, missziós és eucharistikus munkát végeztek. A Sövényházi Márta Önképzőkör az 1934-es, a Gyorsírókör az 1935-ös tanévtől indult. 1934 az aktív sportélet megindulásának is az éve. Az intézetben 180