Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Dr. Csicsay Alajos (Párkány): A párkányi iskolák története és mai helyzete

Gyula, Bernáth Anna, Bitter Béla, Szekér Erzsébet, Tóth Gábor és Zoltán Amália. Később, amikor a felsoroltak közül hárman nyugdíjba mentek, Balázs Vilma, Fekete Anna és Kovács Erzsébet lettek az új tanítók. A zsidó hitközségnek ötosztályos népiskolája volt. Egyik kiváló pedagógusa Krausz Zsigmond. Ebbe az iskolába katolikus gyermekek is jártak. A tanítás 1933. szeptember 1-jéig magyar nyelven folyt, később szlovákul. A köztársaság megalakulását követően kétosztályos szlovák tanítási nyelvű állami iskola kezdte meg működését a Kossuth Lajos utcában. (így hívták a mai Sobieski utcát, melyet a Párkányiak Öreg utcaként emlegetnek.) 1928-ban új épületbe költözött. Ekkor épült fel a Fő utcán (akkor Stefánik, majd Comenius utca) a "Jubilejná slovenská skola" (1918-1928). Az igazgató Edmund Strelka, felesége Fekete Anna, aki miután a szlovák iskola igazgatójához ment feleségül, lemondott a magyar iskolában lévő állásáról. Előbb szóbajött már a polgári iskola, amely két családi házban (Bitter- és Csányi-féle házak) szintén a Kossuth Lajos utcában működött. Az iskolának három évfolyama volt, melyhez egyéves befejező tanfolyam tartozott. Gépírást és könyvelést is tanítottak benne. Magyar nyelvű polgári iskolája Párkánynak abban az időben nem volt, viszont létezett úgynevezett inasiskolája. A katolikus iskola épületében hetente két délután oktatták a különféle iparos szakmákat tanuló fiatalokat. 1926-ig magyar óvodáról is tudunk, sőt az óvónő neve is ismert: Drozdy Gyulánénak hívták. Szlovák nyelvű óvoda viszont nem volt. 1938 után a város Magyarországhoz tartozott. Tovább működött a katolikus népiskola, a szlovák iskola megszűnt és az épületében egy háromosztályos állami népiskolát szerveztek hat évfolyammal. Az igazgató neve Fehrlich Gyula. Ebben az iskolában tanított Reichel Jánosné, a háború utáni magyar polgári iskola első pedagógusa. A zsidó iskola működését ugyancsak megszüntették. Az 1944-45-ös tanév végén a magyar iskolákban még kiosztották a bizonyítványt, de 1945 őszén már nem nyílhattak meg. A háború előtti években épült fel a város első óvodája, mely 1988-ig működött, majd átalakítás után 1990-ben az épület a kisegítő iskoláé lett. A második világháború után 1945 őszétől 1950-ig csak szlovák nyelvű oktatás és óvodai nevelés folyt a városban. Ötéves népiskola nyílt, melynek a neve 1948-tól nemzeti iskola. A háború előtti mintára hároméves polgári iskola is létrejött, a már említett egyéves kiegészítő tanfolyammal. 1949-ben szlovák gimnázium alakult Párkányban egy osztállyal, melynek igazgatója dr. Ján Brichta. Az első érettségizők 1953-ban kerültek ki az iskolából. Közismert, hogy Szlovákiában a II. világháború után csak 1949-ben nyílhattak meg a magyar iskolák — Párkányban 1950. szeptember l-jén. Egyazon időben egy ötévfolyamos nemzeti iskola alakult három osztállyal, Svec Irén ve155