Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Gyüszi László (Tatabánya): A tatabányai Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola története

esztétikus. A szaktantermek inspiráló hatásúak, hangulatukkal is elősegítik az oktató nevelő munkát."

12 A következő években a körülmények javításában a legjelentősebb esemény a távfűtés bevezetése volt. Az olajárak emelkedése miatt a felettes hatóságok is támogatták ennek a megvalósítását. A tanárok túlterhelése még mindig nagyfokú volt. Ezt elsősorban a levelező oktatás okozta. Ekkor vezették be a levelező tagozaton a heti kétnapos tanítást. Ezzel kapcsolatban az igazgatói beszámoló megjegyezte, hogy "a kétnapos levelező oktatás bevezetése szinte megoldhatatlannak lászó probléma". A megoldás az lett, hogy fokozatosan négy év alatt megszűnt az iskolában a levelező oktatás. 1982-ben már a Dolgozók Gimnáziuma és Szakközépiskolája indított levelező tagozatú, pénzügyi tagozatú első osztályt. A túlterhelés másik oka az volt, hogy helyettesíteni kellett a szülési szabadságon és gyesen lévő, az iskolai munkát hosszabb-rövidebb időre megszakító kollégákat. Az 1978—79-es tanévben betegség, gyermekgondozás és konzultáció miatt összesen 454 napot hiányoztak a tanárok. A következő tanévben öt tanár állandóan hiányzott szülési szabadság, gyes és alkotói szabadság miatt. Az 1981—82-es tanévben az ötnapos munkahét bevezetése okozott gondot. A tapasztalatok alapján nyilvánvaló volt, hogy az eredetileg hat napra tervezett óraterveket módosítani kell. A csoportbontások és a fakultációk miatt azonban így is voltak nulladik és hetedik órák. 1988-ban a 25 éves iskola jubileumát ünnepelte. Ebből az alkalomból vette fel az intézet Kossuth Lajos nevét. "Kossuth Lajos élete, szigorú erkölcsű tiszta embersége, hazaszeretete, a társadalmi haladásért, a szabad független Magyarország megteremtéséért vállalt áldozatos tevékenysége minden kor ifjúsága számára példa lehet"

13

— olvashatjuk a jubileumi évkönyvben. Az iskola tanárai és diákjai minden évben hangulatos és tartalmas programokkal emlékeznek névadójukra. A jublieum évében került sor az iskola profiljának bővítésére. Az igazgatási, ügyviteli ágazatot megosztva fél osztályban gép- és gyorsíró idegen nyelvi ágazatot szerveztek. A környék több általános iskolájában folyó német nyelvoktatásra gondolva határozták el ezt a módosítást. Ezzel is a társadalmi igényeket kívánja szolgálni az iskola. Kilenc általános iskolából felvett 16 tanuló kezdte meg a tanulást ezen az ágazaton. A gyakorlat nem igazolta a reményeket, mert a tanulók nyelvtani ismeretei hiányosak voltak. Az első évben csak négyen értek el biztató eredményt. A tapasztalatokból tanulva arra törekedtek, hogy a különböző tudásszintnek megfelelően differenciáltan foglalkozzanak a tanulókkal. A következő években javultak az eredmények, s célul tűzték ki, hogy egy idegen nyelvből minden tanuló érettségi vizsgát tegyen, s minél többen készüljenek nyelvvizsgára. 1993-ban a gép- gyorsíró idegen nyelvi ágazaton érettségizettek közül nyolcan tettek nyelvvizsgát.

14 A nyelvoktatást segíti két nyelvi laboratórium, s ezen kívül minden nyelvtanár kapott egy kétkazettás magnetofont. 133