Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Gyüszi László (Tatabánya): A tatabányai Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskola története
Az idegen nyelvek tanítása mellett egyre nagyobb szerepet kap az iskolai oktatásban a számítástechnika és a korszerű irodatechnika megismertetése. 1992ben számítógépek vásárlására 1 millió 200 ezer forintot költöttek. 40 darab COMFORT elektronikus írógép beszerzése pedig kétszer ennyibe került. "E fejlesztések forrása a pályázatok útján elnyert pénz." - olvashatjuk az egyik jegyzőkönyvben. 15 Az 1980-as évek végén a kisbéri gimnázium beiskolázási gondjainak megoldására az a határozat született, hogy a tatabányai közgazdasági szakközépiskolában meg kell szüntetni az igazgatási ügyviteli ágazatot, hogy ezt a képzést bizonyos módosításokkal a kisbéri gimnázium vehesse át. Ennek következtében a tatabányai szakközépiskolában dönteni kellett arról, hogy az igazgatási ügyviteli ágazat megszüntetése után az egész osztály gép- gyorsíró idegen nyelvi ágazat legyen-e, vagy fél osztály számára külkereskedelmi ügyintéző ágazatot indítsanak. Tájékozódás után a tantestület megtárgyalta a kérdést, s úgy határoztak, hogy a külkereskedelmi ágazatot vezetik be. Várható volt, hogy ez iránt az ágazat iránt még nagyobb lesz az érdeklődés, mint a többi közgazdasági ágazat iránt. Ezt a jelentkezések is igazolták. 1989-ben kiemelkedően magas volt a jelentkezők száma (212). Majdnem kétszer annyi, mint amennyit felvettek. Ugyanekkor a külkereskedelmi ágazatra 79 jelentkezőből 19 tanulót vettek fel. Itt több mint négyszeres volt a jelentkezés. A profilbővítés, illetve -módosítás mellett a számviteli és pénzügyi ágazaton új óratervet vezettek be a Művelődésügyi Minisztérium engedélye alapján. Ennek a célja az volt, hogy a szakmai tárgyakban megszüntessék a tananyag átfedését. Tapasztalták, hogy az ügyviteli ismeretek és az üzemgazdaságtan tantárgyak óraszámát csökkenteni lehet, s így lehetővé válik, hogy az idegen nyelveket magasabb óraszámban tanítsák. Az új óratervet először 1989-ben a számviteli gazdálkodási ágazaton vezették be, s 1990-ben a pénzügyi ágazaton is. Az új ágazat és az új óraterv bevezetésével egy időben a megyei művelődési osztály felkérésére arra is vállalkozott az iskola, hogy 30 tanuló számára — akiket az általános iskola elvégzése után sehova sem vettek fel — gép- és gyorsíró szakiskolai osztályt indítson. S mivel az érettségizett tanulók közül is egyre többen maradtak állás nélkül, számukra ötödéven egy idegennyelvű titkárképző tanfolyamot szerveztek. A tanfolyam célja "a gazdasági és kereskedelmi élet változásihoz igazodó, széles körű szakmai ismeretekkel rendelkező adminisztratív dolgozó színvonalas képzése, illetve átképzése" — olvashatjuk az iskola középtávú szakmai-pedagógiai programjában. A legújabb reformra most készülnek az iskolában. Miután a gazdasági szakközépiskolai tantervet és óratervet megismerték, a szaktanárok javaslata alapján döntöttek arról, hogy 1994 szeptemberében a számviteli gazdálkodási ágazat helyett gazdasági szakközépiskolai osztályt indítsanak. Ez jelentős változást hoz. Az első és második osztályban nem lesz szakmai képzés. A szakmai tárgyakat a harmadik osztályban kezdik tanítani. A negyedik osztály végén érettségi vizsgát tesznek a tanulók, s jelentkezhetnek felsőfokú továbbtanulásra. 134
