Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 28. Korreferátumok - Reznák Erzsébet (Kossuth Múzeum, Cegléd): Fényképek a ceglédi Kossuth Múzeumban

FÉNYKÉPEK A CEGLÉDI KOSSUTH MÚZEUMBAN Reznák Erzsébet (Kossuth Múzeum, Cegléd) A ceglédi Kossuth Múzeum fényképeit a történeti dokumentációs gyűjtemény őrzi. E kézirat lezárásáig egészen pontosan 987 db fotót leltároztak be, melyeknek tekintélyes része ceglédi műteremből került ki. Természetesen gyűjtjük azokat a felvételeket is, melyek nem helyben készültek, de valamilyen kötődésük mégis van a városhoz (az ábrázolt személy, utca, tér stb.) Ezúttal csak az első csoportba tartozókról lesz szó, azaz a városbeli fényképészek műveiről. A ceglédi fényképészek és fényképészeti műtermek története - hasonlóan a korabeli magyar állapothoz - a XIX. század végén, a XX. század elején kezdődött. E keretek között nincs lehetőség valamennyi adat felsorolására, a tájékozódás megkönnyítése érdekében a dolgozat végén elolvashatja az Olvasó a ceglédi „szereplők" jegyzékét. Források Mindenekelőtt az Olvasó figyelmébe ajánlom azokat a forrásokat, melyeknek részletes tanulmányozása nélkülözhetetlen volt a jelenlegi kutatáshoz. 1. Az iparlajstromok. Ezek Cegléd kereskedőinek, iparosainak legfontosabb működési adatait őrizték meg. A gondosan őrzött köteteket a Polgármesteri Hivatal bocsátotta rendelkezésemre. 2. A helyi újságok. Hirdetési rovatuk fölbecsülhetetlen értékű a téma szempontjából, de szinte valamennyi hírük tartalmazhat idevágó újdonságot. 3. Különböző adattárak, hivatalos név- és utcajegyzékek, naptárak. Szintén értékes helyi adatok lelőhelyei. 4. Levéltári források. A hiteles tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. 5. Visszaemlékezések. Főleg a fényképész szakma régi művelőiről van szó, de rajtuk kívül minden, a gyűjtött fényképekhez kapcsolódó adat is idetartozik. Nekem nagy segítségemre volt Kaczúr Pál ceglédi fényképész, adatait ezúton is köszönöm. 6. A fotótörténeti, helytörténeti irodalom. A szakkifejezések megértéséhez és összehasonlításához adnak nagy segítséget. 7. A fényképek. Itt ugyan a sor végére kerültek, de ez természetesen nem minősítés. Hátlapjukra a fényképész rányomtatta (rábélyegezte) a műterem helyét, kínálatát, a tulajdonos vagy alkalmazottja nevét: ez a leghasznosabb segítség az 158