Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 27. Korreferátumok - Varga Éva (Somogy megyei Önkormányzat Igazgatósága, Kaposvár): A Somogy megyei Múzeum új- és legújabbkori történeti fotógyűjteménye
Az 1960-as, 70-es évek Andrássy a Gönczi féle hagyományt folytatta abbeli törekvésében, hogy figyelme elsődlegesen a kortárs világra, a város történéseire irányult. (Itt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy mindazidáig egyetlen városa volt megyénknek, ti. Kaposvár, mely az idén múlt 120 éves. Jelenleg Somogyban tizenkét város található. Siófok 1969-től, Nagyatád 1971-től, Marcali 1977-től, Barcs 1978-tól, Boglárlelle 1986-tól, Csurgó, Tab, Fonyód 1989-től, Balatonföldvár, Lengyeltóti 1992-től számítva nyert városi rangot. Boglárlelle 1991-ben Balatonlelle és Balatonboglár városokra vált szét.) Andrássynak törekvéseiben segítségére volt, hogy a megye akkori napilapjától gazdag archív fotóanyagot kapott az intézmény. A felvételek az 50-es évek második felének helyi eseményeit örökítik meg. Hozzá kell tennünk mindehhez, hogy természetesen a kor kimondott és kimondatlan „elvárásainak" megfelelően a múzeum tevékenységében is érvényesült a munkásmozgalom-orientáltság és a propagandisztikus jelleg. Jelzik ezt az 1958-ból származó sajtófotók is, amelyek a „míg a múltban" sivárságát, elmaradott világát voltak hivatottak szembehelyezni az „addig ma már" vívmányaival. A kampányjelleg érvényesül eleinte Andrássy Antal távozása után Rózsai Ágnes munkájában, 1967-ben. Ekkor van ugyanis a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom" ötvenedik évfordulója s már ettől kezdve folyik a készülődés a magyar tanácsköztársaság 1969-es ünneplésére. Ezt az adott helyzetet figyelembe véve szakmai szempontból pozitívumként említhetjük, hogy nem elégedtek meg a központi dokumentumokkal, hanem a helyi munkásmozgalmi múlt feltárására törekedtek. Rózsai feldolgozta a korabeli somogyi sajtót és az MSZMP megyei archívumából pedig archív felvételeket kapott másolatkészítés céljára. Az iméntieknél jelentősebb változás az, hogy fotónyilvántartásunk elsőként ekkoriban, egészen pontosan 1967-től különül el az un. „közös" fotóleltártól. (A többi tudományág fotóanyagának nyilvántartása viszont 1981-ig a régi szisztéma szerint megmaradt.) 1967-től a Somogyi Néplap MTI fotókkal látja el a múzeumot. Ezek a Kádárféle konszolidáció jegyében született felvételek mai szemmel nézve rendkívül érdekesek. Az épülő szocialista Magyarországról s benne Somogy megyéről tudósítanak. Szerepelnek rajtuk nagyberuházást igénylő építkezések éppúgy, mint a hétköznapi embereknek szóló, megnyugvást keltő képsorok arról, hogy rendben vannak dolgaink. íme néhány jellemző képaláírás a kollekcióból: „A siófoki kenyérgyár dolgozója a tészta súlyát ellenőrzi. Önkiszolgáló boltok nyílnak. Felújítják a pécs-barcsi vasúti pályát. Poliesztertetős kertmozi épül Balatonlellén. Nylon presszó nyílt Siófokon (1962). A szentai általános iskola cigánytanulói." És így tovább. 1970-ben újabb kampány következik: a „felszabadulás 25. V. I. Lenin születésének pedig a 100. évfordulója. Mindezt a világháborúkkal kapcsolatos s annak előzményeit dokumentáló képanyag begyűjtése is jelzi. A kényszerpálya szerencsére nem eredményezett egyoldalú, torz gyűjteménystruktúrát. A korszerű, az időt álló szemlélet érvényesítése a gyűjtőmunkában és a kiállításokon köztudomásúan nem a tematikától, hanem az alkalmazott szakember tudományos felkészültségétől, lelkiismeretétől, az alkalmazott módszerektől függ. Ennek köszönhetően került a 81
