Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 27. Korreferátumok - Erdélyi Péter (Tari László Múzeum, Csongrád): Egy csongrádi fényképész, Lőcsey Árpád rendhagyó vállalkozásai

Többezer darabos hagyatéka, amely nemcsak fényképész működésének tárgyi és dokumentumanyagát, hanem teljeskörű levelezését és egyéb vonatkozású iratait is tartalmazza, nem sokkal halála után került a csongrádi múzeumba. A hagyaték rendezése során bukkantunk rá azokra a helytörténeti és fotó­történeti szempontból rendkívül értékes albumokra, fényképekre, üvegnegatívokra, amelyek a fényképész iparosok átlagos tevékenységétől elütnek. Miért? Azért, mert ő a vállalkozásai során kivonult a műteremből. De nemcsak kivonult, hanem kereste és meg is találta azokat a megrendelőket, akiket jó érzékkel rá tudott venni arra, hogy sajátos ötleteit elfogadják. Ilyen ötletei voltak például a kalocsai főegyházmegye, majd a váci püspökség templomairól és papjairól készítendő albumok összeállítása, amelyeknek az „életrevaló eszméjét" a kalocsai érsek és a váci püspökség káptalanja is támogatta. (3.) Sajnos, a hagyatékban megőrzött templom és papfényképek azonosítása az üzleti könyvek hiányosságai és a jelzések mellőzése miatt szinte lehetetlen. Nagyobb és sikeresebb vállalkozása volt a Kecskemét és környéke kulturális életét, ipari és kereskedelmi állapotát bemutató, 1927-ben készült albuma, amelynek üveglemezei is múzeumunkba kerültek. A törvényhatóság támogatásával és az albumban szereplő ipari és kereskedelmi cégek jelentős tételű megren­deléseivel nagy hasznot hozó lett ez a vállalkozása. A korabeli reklámozási lehetőségek egyik formáját is jelentette az album, például akkor, amikor egy kereskedőházat bemutató fényképbe az üzlet áruválasztékából a lehető legtöbbet próbál belezsúfolni, emellett gondosan ügyel a márkareklámok élességére, s szinte a háttérbe szorítja a tulajdonost és még hátrébb a segédeket, alkalmazottakat. Tehát a lényeg: a reklámhatás fokozása. Ugyanezt a célt szolgálták a képeket kísérő szövegek is azzal, hogy tömören tájékoztatnak a cég jellegéről, címéről, alapítási évéről, főbb gazdasági adatairól és az alkalmazottak számáról. Méltán nevezhetjük az albumot Kecskemét korabeli fényképenciklopédiájának. (4.) Ennél is nagyobb szabású vállalkozásnak indult a Duna-Tisza-közi Mező­gazdasági Kamara által támogatott, a régió mezőgazdasági állapotát szemléltető album terve. A gazdákhoz és az elöljáróságokhoz kiküldött közel félezer felhívás a terv méreteit érzékelteti. A kamara támogatása elsősorban erkölcsi alapú volt, de emellett az albumba való anyag felkutatásához is jótékony segítséget nyújtott. Ez eredményezte azt a hatalmas mennyiségű iratanyagot, amelyben találhatunk a kamara felhívására küldött válaszokat, melyek tartalma, hogy mit érdemesítenek a címzettek az albumba kerülésre. Például Miske község elöljárósága ajánlja a szép parasztlakások, a rendesen és célszerűen berendezett parasztudvarok, a szép utcarészletek, a katolikus kör, a házi szövéshez használatos szövőszékek (meg­jegyzik azt is, hogy körülbelül 500 van belőlük), a szép svingelések, a díszes ágyhuzatok és a festői leányviselet lefényképezését. (6.) De olvashatunk elutasító visszajelzéseket is, például Öregcsertőről a következő válasz jött: „... az album számára semmit sem tudunk megnevezni, ami megörökítésre érdemes. Előjegy­zésre pedig számítani nem lehet azért, mert" a gazdák erre pénzt nem adnak ki. (7.) Hasonló módon viszonyult Foktő és Homokmégy elöljárósága is a tervhez, vélhetően a magas rendelési költségek riaszthatták el a gazdákat az albumba 67

Next

/
Thumbnails
Contents