Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 27. Korreferátumok - Bánffyné Kalavszky Györgyi (Hadtörténeti Múzeum, Budapest): Katonafényképek

fényképek - gyűjtése. Rövidesen a világháborút megelőző és követő időszakok hadtörténelmére is kiterjedt a gyűjtés. A jelenlegi gyűjtemény profilját a múzeum mindenkori profilja és feladatai alakították ki, és határozták meg. A kezdet kezdetén a gyűjtőmunka kizárólag azzal a céllal indult, hogy az első világháború emlékét megörökítse. Egy 1918 novemberében született felhívás már „úgy a múlt, mint a világháborús jelen idők" emléktárgyainak, valamint „a vértelen forradalom alatti és az ezt követő események" történeti anyagának gyűjtésére ösztönöz. A 20-as években életbe lépett szervi határozvány szerint „a Magy. Kir. Hadtörténelmi Múzeum tudományos szakintézet. Feladatai: 1. ... 2. A hadiesemények, színhelyük és résztvevőik ábrázolatainak gyűjtése, helyreállítása, megóvása és kiállítása. 3. ... Az intézet munkája az 1-3. pontban megszabott határok között főleg az 1848tól napjainkig terjedő korszakra, s elsősorban Magyarországra és a vele szövetséges, vagy ellenséges viszonyban volt államok haderőinek és hadtörténelmének beható szemléltetésére irányuljon, míg az előző korszakok, valamint a nem közvetlenül érdeklő államok hadügyének bemutatásában kizárólag az általános fejlődéstörténet főbb mozzanatainak bevezetésszerű, rövid, de jellegzetes szemléltetésére szorítkozzék. Az ekként meghatározott célnak ingadozástól mentes követése már eleve kizárja a hasonló anyagú, de eltérő rendeltetésű közgyűjteményekkel való káros vetélkedést, sőt elősegíti a velük való együttműködést. ..." A szervi határozványban lefektetett profil főleg az időhatárt igyekszik megszabni, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeummal történő átfedések elkerülése érdekében. Ez a szempont a mi gyűjteményünket lényegében nem érinti, hiszen a fényképezés felfedezésének ideje eleve időbeli határt szab a gyűjtőmunkának. Szintén a 20-as években látott napvilágot az az írás, amely nem annyira a gyűjtés korszakhatárát akarja megvonni, hanem elvi értelemben akarja a profilt meghatározni. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy hadtörténelmi, hadsereg-, vagy háborús múzeum legyen-e az intézmény. Válasza: a magyar Hadimúzeum a magyar katonai múlt egyetemes fejlődéstörténetének tudományos intézete legyen. „Mint ilyen, állítsa ki a fejlődést bemutató sorozatban a fegyvertechnika, taktika, egészségügy, a katonai szakirodalom stb. bármilyen megjelenési formájú, bármilyen vonatkozású, egyetemes fejlődésének tárgyakban kifejezett tényeinek, s az ezen tárgyakhoz esetleg hozzáfűződő, igazolható, ereklyeszerű morális értékeknek történelmi emlékeit. Ebből a szempontból a Hadimúzeum számára minden muzeális jelentőségű, ami a magyar katonai múltat jellemzi, szóval a Militaria Hungarica egész köre: iratokban, nyomtatványokban, képes és arcképes ábrázolásokban, bármilyen tárgyban kifejezett magyar tények történelmi sorozatai." Ez a vélekedés lényegében napjainkig megállta a helyét a Hadtörténelmi Múzeum gyűjtési körének meghatározásában. Leszűkítve most már a kérdést a fényképgyűjteményre, gyűjtünk minden olyan fényképészeti technikával előállított 37