Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 28. Korreferátumok - Dr. Knézy Judit (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest): Adattárunk fotóarchívumgyűjteményének ismertetése

ADATTÁRUNK FOTÓARCHÍVUMGYŰJTEMÉNYÉNEK ISMERTETÉSE Dr. Knézy Judit (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest) Az adattári gyűjteményeink között sajátos helyet foglal el a VII. számú, úgynevezett Fotóarchívum. Ez az együttes többnyire fényképmásolatokat, nagyításokat tartalmaz az eredeti fényképnegatívok nélkül. A felvételek többsége a millenniumi kiállítást megelőző évtizednél nem régebbi. Alig van néhány korábbi időszakból való kép pl. Klösz Györgynek a bécsi világkiállításról 1873-ból való képeslap méretű óriáshordóról készült fotója. (1.) A múzeum alapításától kezdve (2.) gyűjtötte a tárgyak mellett az iratokat, térképeket, képzőművészeti alkotásokat és a fényképeket is. (3.) Az első tárgyi és adattári gyűjtemények úgy jöttek létre, hogy az ezredéves kiállítás bontásakor kiválasztották az agrártörténeti, élelmiszeripari, vízgazdálkodási stb. anyagot. A földmüvelésügyi miniszter segítségével, felhívások útján felkérték a tulajdonosokat, hogy ajándékképpen vagy eladás útján bocsássák az új múzeum rendelkezésére. A múzeumi gondolat ebben az időben egyedül a kiállítások szervezését, rendezését jelentette. Ezekkel nemcsak a múlt bemutatását célozták, hanem hatni akartak a jelen mezőgazdaságára, oktatni a diákságot, de a kisgazdákat is. (4.) A kiállítási bemutatókat alapvetően meghatározta, hogy milyen témájú anyagokat sikerült megszerezni. (5.) Mindjárt gondoltak a nyilvántartásra, már az alakulás évében. Vezettek naplót pl. az első két évben az ajándékozókról. Ezután bevételi ún. leltári naplóba írták a muzeális értékű tárgyakat éppúgy, mint a fogyóeszközöket (irodabútorok, képkeretek, tárlók stb.). A rovatba általában belekerült az ajándékozó, eladó neve, a tárgy megnevezése, darabszáma, olykor mérete (több tétel esetén nem), néha a készítő neve is és az, hogy melyik kiállításba vagy épületrészbe került. (6.) Ezeket a leltári naplókat, mint az iskolában, minden év júniusától a következő év május 31-ig vezették. Ezenfelül szakleltárkönyveket is vezettek, de ezekben hiányosabbak voltak az adatok. A szakleltárakat kiállítási témaként csoportosítva vezették és minden évben újra kezdték és írták be az egész anyagot. A fényképeknek nem volt külön leltárkönyve, hanem a megfelelő témához a tárgyak közé ezeket is bevették. (7.) 1945 után úgy hitték, hogy a korábbi leltárkönyvek a háborús veszteségek listájára írhatók. Csak 4-5 éve kerültek elő az ún. múzeumdokumentációs gyűjtemény (Adattár IX) még beleltározatlan éves kötegei közül. A leltári naplók 1944ig megvannak, a szakleltárak leginkább csak az 1920-as évekig. (8.) A múzeum 150