Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 28. Korreferátumok - Munkácsy Gyula (Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum, Budapest): A Pedagógiai Múzeum fotógyűjteménye és egy országos fotóadatbázis munkálatai
A következő egységet gyűjteményünkben az adattári fotók képviselik. Ebbe a csoportba tartoznak az elmúlt két- három évtized reprodukciós felvételei, az általános iskolák, a szakiskolák és a középiskolák életéről, illetve a reprodukciós portrék. Külön egységet képvisel a film- és videotár. Gondot, problémát jelent a videofilmek, kazetták megőrzése, múzeumi archiválása. Ez a nem oly régi rögzítési technika napjainkban lép abba a korba, hogy tömegesen jelentkeznek a minőségi problémák. Gyűjteményünkben több mint ezerkétszáz videokazetta található, melyek többségét a volt Országos Oktatástechnikai Központ Médiatárától örököltünk. Ezek tartalmi feldolgozása és technikai revíviója jelenleg egyik fő feladatunk. „School-Photo" - oktatás-, nevelés- és iskolatörténeti fényképek ikonográfiái adatbázisa A múzeumi törvény és miniszteri rendeletek a múzeumi nyilvántartás menetét pontosan előírják. Muzeológusok körében ismert tény: az érdemi muzeológiai leírások mellett rengeteg időigényes, sokszor megismételt formai adatok rögzítéséről van szó. Pl. leírókartonok, mutatókartonok, leltárkönyvek egyező rublikáinak többszörös kitöltése, melyekre valóban szükség van, de egyszerűsíthető lenne. A gyűjteményben való eligazodás legtöbb esetben a gyűjteménykezelő emlékezetén múlik csupán. Engedjenek meg egy személyes kitérőt: 1982-ben körülbelül fél évet töltöttem az írógép előtt, s kisméretű mutatócédulák ezreit állítottam elő a dokumentációs gyűjtemény mutatókarton-rendszerének kiépítéséhez, annak reményében, hogy a visszakeresést meggyorsítsuk. Már itt jól látszódott, hogy a hatékony, a többszempontú keresés, a csoportosítás szinte reménytelen, de még az egyszempontú tájékozódás is körülményes. A jobb használhatóság, a ráfordított idő és munka csökkentése a gépi nyilvántartás és feldolgozás bevezetésével oldható meg. A számítógép mint az információtárolás, a rendezés és a lekérdezés eszköze már régóta alkalmas az ilyen jellegű problémák megoldására. Az utóbbi évben a „humán" területeken is itt-ott megjelentek a különböző PC-s adatbáziskezelő programok, illetve a számítógépek és perifériák az árak zuhanásával - az olyan kispénzű intézményeknek is, mint a múzeumok - elérhetővé váltak. Minisztériumi ígéretek ellenére sajnos a mai napig a számítógépes leltározás hivatalosan nem engedélyezett. Ezért a hagyományos múzeumi fotótári feldolgozást két éve párhuzamosan végezzük a számítógépes adatbázis építésével. Az alkalmazás alapja a DataEase 4.2 relációs adatbáziskezelő program. A program a hagyományos múzeumi feldolgozást követi, a tárgy(-ak) beérzekéskori iktatási és gyarapodási adatainak felvételével indul, majd a leltárlap kitöltésével folytatódik. A leltárkönyvekből ismert rovatokon túl ezen a lapon már találhatunk a múzeum gyűjtőköréből származó, a lekérdezést szolgáló mezőket. Ilyenek pl. az „intézmény neve", az „iskolatípus", a „fenntartó", vagy a képen látható, illetve a képhez kapcsolódó „személyek neve", „megjegyzés" és „irodalom" rovat. Itt rögzítjük a „készítés idejét", a „település nevét", ha ismert a „készítő (fényképész) nevét". 148
