Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 28. Korreferátumok - Munkácsy Gyula (Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum, Budapest): A Pedagógiai Múzeum fotógyűjteménye és egy országos fotóadatbázis munkálatai

Sajnos nem kedvez a gyűjtemények megerősödésének, fejlesztési lehetőségeinknek az a tény - szerencsére kevés múzeum jár hasonló cipőben (talán a Műszaki Múzeum csupán) - hogy latens múzeum vagyunk, majdhogynem kvázi léttel. Állandó kiállítással, illetve - kiállítótérrel nem rendelkezünk, de folyamatosan keressük a lehetőségét. Az intézményünk nevében szereplő „könyvtár" kb. nyolcvan főt, míg a „múzeum" csupán hat főt jelent, ez az arány is sokat elárul helyzetünkről. Folyamatosan küzdenünk kell annak elfogadtatásáért, hogy a múzeumi tárgy nem könyvtári egység, nem szabadon forgatható, kölcsönözhető dokumentum, feldolgozásuk, információs feltárásuk nem azonos. A gyűjtemény főbb részei - tartalmi és formai jegyek alapján - a következőek: - ismertebb tanárok, közéleti emberek, oktatáspolitikusok, tudósok portréi; - különböző korokból és iskolatípusokból származó csoport- és tablóképek; - eseményfotók, pl. tanáregyesületi közgyűlések, tanulmányi kirándulások, taneszköz- és tanszerkiállítások, osztályfoglalkozások, iskolai ünnepségek és színielőadások, cserkész- és sportesemények stb; - családfelvételek; - épületfotók: iskolák kertjéről, osztály- és tornatermeiről, szertárairól, irodáiról, s magukról az iskolaépületekről készült felvételek tartoznak ide; - tárgy fotók: tan- és szemléltetőeszközök, berendezési tárgyak, bútorok stb.; - állat- és növényfelvételek; - természeti jelenségek, égitestek és a csillagászati felvételek; - városképek, táj- és látképek. Képeslap-különgyűjteményünk a dokumentumgyűjteményből vált ki a célszerűbb feldolgozás és áttekinthetőbb tárolás érdekében. A ma már jelentősnek tekinthető gyűjteménynél nem annyira a - sokszor rendkívül érdekes és jellemző - „írásos üzenet" fontos számunkra, hanem az a képi információ, amelyet az ábrázolás közvetít. E több mint négyezer darabos különgyűjteményben - az 1890es évektől kezdve - zömmel a történeti Magyarország településeiről találhatunk felvételeket. így különböző iskolák épületei, tantermei, szertárai, internátusai stb. jelennek meg a képeken. (Gyakran megörökítették pl. a legapróbb települések iskoláját is, mint az egyetlen helyi nevezetességet a templom mellett.) Az 1910-es évektől nagy jelentősége volt az iskolai szemléltetésben és a vizualitás fejlesztésében, illetve az ismeretterjesztés"ben a különböző témájú szemléltető diasorozatoknak. Többek között megtalálhatjuk a gyűjteményben az Uránia Szemléltető Taneszközök Gyára R.T. által gyártót művészettörténeti, történelmi, természettani, irodalmi, Magyarország tájait, településeit bemutató diasorozatokat. Külön említést érdemelnek a diapozitívok elődjei, a kézzel festett és színezett üveglemezek, melyeket a mai diavetítő őséhez a „laterna magica"-hoz készítettek. Annak ellenére, hogy nem fotóeljárással készültek, nagy becsben tartott darabjai gyűjteményünknek, mint a vetített diaképek előfutára. Érdekességnek számítanak a sztereonézőben használható kettős pozitív képek, melyek a térbeli megjelenítés imitálásával még élményszerűbbé tették a látnivalót. 147