Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 28. Korreferátumok - Forró Katalin (Tragor Ignác Múzeum, Vác): Régi váci fényképészek képei a váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteményében
nálható fényképeknél az, hogy azok 5 rövid perc leperegte alatt elkészülnek, s a megrendelő által rögtön elvihetők..." (6.) - hirdeti. A múzeum gyűjteményében található két ferrotypia. Az ábrázolt személyek ismertek, de a képek készítőjének neve nem. 1883-ban egy különleges album elkészítését ajánlotta fel, melyet vállalkozó kedvű polgárok fotóiból állított volna össze. Célja a kortársak, a jellegzetes váci típusok megörökítése volt. Az albumot a Múzeum Egyletnek ajándékozta volna. (7.) Elkészültéről nincs tudomásunk, ilyen album nincs a múzeum tulajdonában, de a fotótárban és a történeti dokumentációs gyűjteményben számos olyan fotót őrzünk, amelyeket a múlt század N 80-as v 90-es éveiben váci polgárokról készített Erdőssy Rezső. Albumot állított össze a város jellegzetes épületeiről, tereiről, utcáiról készült fotóiból. A szép kivitelezésű albumot karácsonyi ajándéknak ajánlotta. (8.) Ezekből a felvételekből egyet sem őriz a múzeum, de feltehető, hogy a képek képeslap formájában megjelentek. Erdőssy rövid idő alatt a város közmegbecsülésnek örvendő polgárává vált. 1894. július 15-én jelentette be Regetzky Ferenc műtermének megnyitását a Váczi Hírlap. A Takarékpénztár épületében a Főtér 15. szám alatti műtermet vette meg. Ez a műterem előzőleg Eller Mór fotográfus tulajdonában volt. Tőle egy fotót sem őriz a múzeum. Regetzky előnyös helyzetben volt: egy már működő fényképészetet vett át, de ő maga sem volt kezdő, 11 évig Belgrádban volt műterme. Ez utóbbit sem adta fel, azt felesége vezette tovább. Célja az volt, hogy váci műterme „teljes berendezésben olyan legyen, hogy a mérkőzést és versenyt Nyugat - Európa első rendű városainak fényképészeti termeivel felvehesse, ekként Vác és vidékeinek mélyen tisztelt közönsége itt, saját lakhelyén találhasson olyan magas színvonalra helyezett fotográfiai intézetet, mely számára felesleges és nélkülözhetővé tegye a fővárosi műtermek igénybevételét." (9.) A főváros közelsége, s a vasúti közlekedés jóvoltából az iparosoknak a fővárosi konkurencia jelenlétével is kellett számolniuk. Regetzky megörökítette a város akkori képét, a jellegzetes váci alakokat, például a jelesebb ünnepeken felvonuló parasztbanderialistát. Tájképeiből képeslapok is készültek, melyeket helyi papírkereskedések forgalmaztak. A történeti dokumentációs gyűjteményben van Regetzky-képről készített képeslap. A múlt század végéről maradt fenn Kléber Elemér honvédtiszt családi fényképalbuma. Az album érdekessége, hogy első képe Kossuth Lajost, a második Deák Ferencet ábrázolja, s csak ezek után következnek a családtagokról készült felvételek. A századfordulón női fényképész is jelen volt a városban: Schubert Auguszta. Vizit- és kabinet képeket is készített, s a műtermi felvételeken kívül táj- és városfotókat is. Önarcképe is megtalálható a múzeumban. A század ' 10-es éveitől 1922 februárjáig a Mária Terézia rakpart 7. szám alatt - a Korzón - volt műterme Kulcsár Gizellának. (10.) A műterem nem működött folyamatosan, az I. világháború végétől 1920. november 14-ig szünetelt a munka. (11.) Készített portrékat és városképeket egyaránt. Az ő városfotóiból is készült képeslap. 122
