Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)
1993. szeptember 28. Korreferátumok - Forró Katalin (Tragor Ignác Múzeum, Vác): Régi váci fényképészek képei a váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteményében
Kulcsár Gizella műtermét Fischer Juci vette át. (12.) Gyermekfotókra szakosodott, így is hirdette műtermét a helyi lapokban. A hirdető fényképészek közül ő volt az egyetlen, aki a versenytársak ellen a specializálódást használta fel eszközként. Tőle képet nem őriz a múzeum. A századelő és a két világháború közötti korszak jelesebb fotográfusai még: Báskay Dezső, Hlatky Lajos és Vasas Sándor. Báskay 1908-tól hivatásos fényképész Vácott. 1947-ig, haláláig dolgozott, majd felesége vette át a műterem irányítását. (13.) A környék falvaiból is szívesen keresték fel. Néprajzi dokumentum értéke van a sződi mátkapárt, jegyespárt, a kosdi lakodalmast ábrázoló fotóinak. Érettségi tablókat is készített. Megörökítette a Váci Honvéd Hadikórház személyzetét és betegeit az I. világháború alatt. Hat képet őrzünk ezek közül. Hlatky Lajos 1913 és 1940 között dolgozott a városban. (14.) Báskay és Hlatky között komoly konkurenciaharc alakult ki. Báskay 1913. május 4-én jelentette be a Váci Hírlapban, hogy új műtermet rendezett be az Iparbank új palotájában, a gróf Csáky Károly út 16. szám alatt. Két héttel később már kedvezmkényt ígért: „Ingyen adok egy fényképnagyítást mindenkinek, aki 6 drb. fényképet rendel nálam." (15.) Hlatky Lajos 1913 júniusában nyitotta meg műtermét a Budapesti Fő út 22. szám alatt. (16.) Hasonló stratégiát választott, mint Báskay, ő is engedmény adásával igyekezett műhelyébe csalogatni a közönséget. „Hat darab fénykép rendelésénél egy csinosan kidolgozott 47x63 cm nagyságú fényképnagyítást passeparturával" készít díjtalanul. A Váci Hírlapban több lapszámon keresztül szinte egymás mellett jelent meg a két fényképész hirdetése. Ennek a versenynek a városi polgárok látták a hasznát. Hlatky hívásra házhoz és vidékre is ment. A múzeum történeti dokumentációs gyűjteményében található egy fényképalbum, amelynek képein a Váci Honvéd Hadikórház tisztikarát és önkéntes ápolónőit örökítette meg Hlatky Lajos. Vasas Sándor 1915 és 1933 között tartott fenn műtermet a Széchenyi utca 15. számú házban. (17.) Gagel Ede hentesmesterről készített felvételei találhatóak a múzeumban. Megfigyelhető, hogy a múlt század végétől a II. világháborúig a helyi hivatásos fotográfusok meghatározott típusú képeket készítettek, természetesen a társadalmi elvárásoknak megfelelően. A vizit- és kabinet képek részben a vizitkártyát helyettesítették, részben díszes keretben a szalonban, vagy a szerényebb szobákban akasztották a falra, a családtagokról készített festményt helyettesítette, esetleg albumba rendezték. A XX. század elejétől, különösen a két világháború között megjelentek az üzletekről készített felvételek, amelyek a kereskedőt, vagy az iparost is népszerűsítették. Vác diákváros volt, az érettségi tablók is biztos megrendelést jelentettek. Sajátos típust képviseltek a táj- és városképek. Díszes albumba rendezve értékes ajándéknak használták, vagy nyomdai sokszorosítással képeslapok formájában hozták forgalomba. Ebből a korból amatőr felvételek is maradtak fenn, sok közülük igen magas színvonalú, s jelentős helytörténeti értékkel bír. 1933. október 15-én az I. világháborús emlékmű leleplezésekor készült Heks Jenő 69 darabból álló fotósorozata, 123
