Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Sarolta Drahosová: Írásbeli források Tatabánya történelméhez a Nyitrai Állami Területi Levéltárban

rehozásának feltételeiről, anyagi bebiztosításáról és a kivitelezési szerződésekről. Az emlékmű anyagi fedezésére gyűjtéseket szerveztek a megyében, mivel nem tartozott a kiválasztott hét állami támogatással épült emlékmű közé. A főispáni iratok között fennmaradt az 1894-es évi Felsőgalla-i és bánhidai tűzkárosultaknak megsegítésére szervezett akció iratanyaga. Mint érdekességet megemlíteném a Magyarok csatája Svatoplukkal című kép megrendelésének iratait 1895-ben. Megemlíthető még ebből a f ondból a bánhidai óvoda létrehozásának 1898-ban és a Felsőgalla-i gyógyszertár létesítésének 1899-es iratai. Továbbá 1905-ben a tatabányai vándorkönyvtárról, a vasúti építésről és az 1909es tífuszjárványról szóló iratok. Hasonlóan képet adnak Tatabánya I. világháború alatti közellátásáról hússal és lisztéi, a betegségekről, melyeket az újonnan munkába lépő bányászok hoztak magukkal, említés történik az 1918-as bányasztrájkról is. Gazdag anyaggal rendelkezik Komárom vármegye alispánjának levéltári fond ja, valamint a törvényhatósági iratok 1861-1918 évekből. Ezek egyenlőre feldelgozatlanok. Az alispáni iratok, amelyeket tárgyszempontból 14 csoportba soroltak, s amelyek az élet különböző területeit érintik. A megyetanács ülései gyakran hosszabb ideig szüneteltek. Az 1867-től 1918-ig terjedő időszakban a Megyei Törvényhatósági Bizottság rendszeresen ülésezett. Erről tanúskodnak nagyjából-egészében fennmaradt jegyzőkönyvek és egyébb iratok. A Komáromi Kerületi Bíróság 1872-1949-es évekből származó iratai között találhatók az úrbéres és telekkönyvi iratok, melyek a Bánhida és Felső-Galla községekre is vonatkoznak. 1938. december 23-án kezdte meg tevékenységét az új Komárom vármegye Magyarország területén. Ekkor ugyanis a Tata és Gesztes járásokhoz még négy járást csatoltak Szlovákia területéről. A fő és alispáni iratok magukon viselik a politikai-katonai jelleget, amely az akkori kedvezőtlen európai viszonyokat tükröztetik. Ezekből az évekből őrizzük továbbá a Törvényhatósági Tanács és a Közigazgatási Bizottság iratait. Tatabánya történelméhez felhasználhatók továbbá a Tatai Bíróság valamint a Tatai Felügyelőség iratai. Az említett információkat fogadják úgy, mint alapinformációkat, mely természetesen nem tarthat igényt a teljességre. Jelenleg a Nyitrai Levéltár nehéz körülmények között dolgozik. Az igazgatóság Nyitrán székel és a levéltári anyag nagy része Salán /Vágsellyén/ van. Az anyag további része a Szlovák Nemzeti Levéltár kölcsönzött raktárhelyiségében, Bratislavában található. Öröm számunkra, hogy folytatódik Nyitrán egy új épületegység építése, ahol az egész levéltár kap majd helyet. Az anyag kutatása Vágsellyén lehetséges, ahol kirendelt munkahely van. Végül engedjék meg, hogy Tatabánya városának akadálymentes fejlődést kívánjak, hogy elégedett emberek városa legyen, akik történelmük iránti őszinte érdeklődést mutatnak. Irodalom átátny archív v Bratislave, poboőka v Nitre. Sprievodez po archívnych fondoch II. ül. Slovenská archívna správa, Bratislava 1963 46