Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Sarolta Drahosová: Írásbeli források Tatabánya történelméhez a Nyitrai Állami Területi Levéltárban

írásbeli források Tatabánya történelméhez a Nyitrai Állami Területi levéltárban Sarolta Drahosová Közép-Európában a történelem nemzeteknek több évszázados együttélést adott örökségül. Nagy részüknek sikerült 1918-ban önálló államot vagy államszövetséget létrehozni. S mivel a történelem nem ismer végső elrendezést, nemzetek önállósodása napjainkban folytatódik. Magyarország és a Szlovák Köztársaság egyik közös öröksége az e területeken működő hivatalok tevékenységéből származó iratanyag 1918-ig, valamint az 1939-1945 közötti időszakban. Tudjuk, hogy Magyarország egyik legrégibb államhatalmi önigazgatási és közigazgatási intézménye a vármegye volt, és épp a Komárom vármegye előnyös fekvése tette lehetővé, hogy elsőként konstruálódott. Az eredeti vármegye egy része a mai Szlovákia, másik a mai Magyarország területén fekszik. A 15. század első felében Ráb és Komárom vármegye közös kongregációi Tatán voltak, és a Komárom vármegye önállósulása után a székhely Komárom lett. Ennek következtében a vármegye írásbeli anyaga Szlovákia területén maradt. A Komárom vármegye több belső átszerveződésen ment át. Területének határai szintén változtak. Az eredeti Komárom vármegye megszüntetésének időpontjául az 1918-as évet tekinthetjük, amikoris területét az államhatár két részre szakította. Ezek a dokumentumok sem kerülték el a történelem viszontagságait, elsősorban a költözködéseket, amelyek nagyban nehezítették a levéltári rendszerező munkát. Különösen figyelemre méltó többek között, hogy Komárom vármegye levéltárát kedvezőtlenül érintette két esemény: az 1763-as földrengés, 1848-ban pedig a megyeházban keletkezett tűz, de szerencsére nagyobb következmény nélkül. Komárom vármegye iratanyagát 1956-1958 között rendszerezték. A mai modern segédleteket az utóbbi két év alatt a nyitrai levéltárosok kezdték készíteni. Az 1619-1849-es időszakból fennmaradtak a megyei kongregáció jegyzőkönyvei és a hozzájuk kapcsolódó iratok. Ezekből nehéz konkrét adatokkal szolgálni a mai Tatabánya történelméhez, hiszen ezek tanulmányozása több időt igényelne. Ezért csak röviden annyit, hogy ezek az iratok gazdag adatokkal szolgálnak a török és a Habsburg-ellenes küzdelmekhez, valamint a Mária Terézia korabeli úrbéri rendezéshez, és az 18 31 -es kolerajárványhoz. Az úrbéri iratok közt pedig gyakran értékes pecsétek találhatók, köztük Bánhidáé is. A szociális viszonyokat dokumentálják a jobbágyok írásban benyújtott panaszai a földesurak ellen, valamint a jobbágylázadások. A genealógiai kutatást a nemesi jegyzékek segítik. II. József reformjai nagy hatással voltak a közigazgatásra, ezen változások részeként jött létre 1786-1790 között Komárom-Esztergom vármegye, melynek egyik járása Tata volt. A József kori vármegye tevékenységéből 39 doboz irat maradt fönn, valamint az iktatók egy része. A Nyitrai Állami Területi Levéltárban jelenleg a befejezéséhez közeleg Komárom vármegye főispánjának 1861-1918 közötti iratainak feldolgozása. E pontnál kicsit többet időzünk. Tartalmából meg kell említenem a Bánhidán emelt turulmadár millenniumi emlékmű teljes iratanyagát. Az egész ügyintézést a főispán, Sárközi Aurél vezette. Az iratokból betekintést nyerünk az emlékmű lét45