Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Ortutay András: A tatai váruradalom és Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida története

4. Györffyi.m.399. 5. Esztergomi Prímási Levéltár Lad. 25. fasc.l. nr. 14. u.o. Lad. 40. fasc. 3. nr. 3. Megjelent: Monumentae Ecclesiae Strigoniensis Ordine Chron. disposuit dissertationibus et notia illustravit Ferdinandus Knauz. II .k. Strigonii 1882.238-241. Fordítása több helyen, így pl. Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv./Szerk. Ortutay András/ Tatabánya, 1988.52-55. Az esztergomi káptalan vámjog biztosítási törekvéseivel kapcsolatban legújabban: Püspöki Nagy Péter: Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000-1301 l.k. Madách, 1989. 122-123. 6. Györffyi.m. 406-407. Kézainál: "Támadt ezek után egy Zvatapolug nevű fejedelem, Morot fia Lengyelországban, ki meghódítva Bractát a bolgárokon és moesiaiakon uralkodott, és a hunok kiirtása után Pannonián is kezdett uralkodni. Ezt a Szvatoplukot a magyarok Erdély és Hung folyó felől jővén, különböző ajándékokkal édesgetve és követek által kikémlelve, látva katonaságának készületlen voltát, Tata mellett, Bánhidánál egy helység mellett, melynek romlása mai napig is látszik, hirtelen megtámadták, s egész seregével együtt megölték..." 7. GyörffyLm. 407-408. Berencsei Marcel 1236 körül Győr és Komárom megyei nemesek között szerepel. 1325-ben Kocsi Fekete Páll Galla és Berencse felét, az utóbbit Szent Péter templomával együtt fiának engedte át. Egyházának papja 1333-ban 40 kisdénár pápai tizedet fizetett. Győrf fy György szerint AlsógaÚa területén kereshető. 1251 -ben Roland pozsonyi ispán a Gala faluból való udvarn okoknak visszaadatta földjeiket, 25 holdat pedig elkülönítve az udvarnokok földjeitől Pál prístaldus által visszaadatta Buda fiainak. A határjelek a Barus /Rákos?/-patak mellett voltak. Hazai Okmánytár, Codex diplomatics partius 7.k. 41. 8. Győrffy György: István király és műve. Bp., 1977.259-261. 9. Horváth István: Komárom megye története a honfoglalástól 1526-ig /Megjelent: Komárom megye története I. köt. 241 -2427 Szatmári Sarolta i.m. 356. RadosJenőün.21-22. 10. Kristó Gyual: Csák Máté tartományúri hatalma Bp., 1973.15. 11. Szatmári Sarolta i jn. 356-357. 12. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában Bp., 1897. IH. k. 500. 13. Magyar Országos Levéltár - Diplomatikai gyűjtemény /a továbbiakban D17 87995. Hivatkozik rá Csánki i.m. 500. 14. Dl. 13900. Hivatkozik rá Csánki i.m. 500. 15. Dl. 13604. 16. Dl. 15596,15677. Hivatkozik rá Csánki i.m. 494. 17. Szatmári Sarolta i jn. 357. 18. Dl. 15409. Csánki Lm. 500. 19. Wenczeli.m.65. Mátyás tatai tartózkodásaival, Corvin János birtoklásával kapcsolatban az 1 .jegyzeten túl még nagyon nagy az irodalom, legrészletesebben: Balogh Jolán: Mátyás király korának művészete 21. D1.22271. A későbbi Felsőgalla elnevezés elsőként 1459-1460-ban fordult elő Felsew Gálya formában, majd így szerepel 1493-ban is: Dl. 1996,21725. Említi Csánki im. 500. 21. Magyar Országos Levéltár E 158 - Conscriptio Portarum Komárom megyei kötet. 22. Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp., 1943.172.