Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Ortutay András: A tatai váruradalom és Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida története

Xm. század első évtizedeiben Tatát is megszerezte, nem erősítette meg a települést, birtokközpontját Csákváron alakította ki.

1 ° 1397-ben Zsigmond király a Laczkf i családot f elségárulási perben elítéltette, s a tatai várban, amelynek az építése még folyamatban volt, már többször megfordult. 1424-1426 között több mint tíz alkalommal tartózkodott a várban, itt fogadta ül. Tvartko boszniai királyt is.

11 A hosszú vendégeskedések tették szükségessé, hogy a királyi birtokokból, elkobzott falvakból kiépüljön a tatai várbirtok. A Berencse mellett jelentős Bánhida, amelynek papja pápai tizedként 1332ben 16,13 34-ben 6 garast fizetett, 1391 -ben találkozunk Galla említésével, amikor Gálya és Galia formában is szerepelt. 1402-ben Bánhida plébánosát, Miklóst említi egy oklevél. A későbbiekben mind Bánhida, mind Galla is többször két-két faluként került említésre.

12 1426. október 28-án Zsigmond király Olchán kiadott oklevelével 7000 arany forintért elzálogosította idősebb Rozgonyi István temesi ispánnak és feleségének Ceciliának Tata várát, mindkét Tata oppidummal /mezővárossal/ és az uradalomhoz tartozó mindkét Bánhidával, Gályával, Somolya, Gerbech /Bernecse?/, Sarvas, Tarján /Tharyan/, Rykthe, Chapol, Szentlászló: Komárom és Győr megyei, valamint két Fejér megyei faluval együtt. Az oklevélből kiderül, hogy bár Zsigmond még 1426 májusában is több alkalommal tartózkodott Tatán, a váruradalom már korábban Rozgonyi István zálogbirtoka volt, aki 5000 arannyal támogatta ennek fejében Zsigmond cseh háborúját. Rozgony iék az uralkodónak most a husziták elleni háború céljára további 3000 aranyat adtak.

13 A tatai vár mellett a vértesi várak is a Rozgonyiak kezére kerültek. Albert király is többször megfordult Zsigmond halála után Tatán. A gyakori királyi vadászatok utalhatnak arra, hogy a környező falvak, így Bánhida és Galla is viszonylag szűk területen foglalkozhatott szántóföldi és szőlőmunkával. A vértesi erdők vadban gazdag, szinte érintetlen szépsége vezette ide az uralkodókat és vendégeiket. Albert halála Erzsébet királyné 1440. május l-jén utasította a fehérvári káptalant, hogy küldje ki emberét, hogy a királyi emberekkel együtt iktassa be idősebb Rozgonyi István fiát Jánost Tata, Vitany, Gesztes és Esegwar várakba, valamint egy sor faluba, amelyek ezekhez a várakhoz tartoznak. Mindkét Bánhida és Gálya a Vitány-Gesztes vérteshegyi várkomplexumhoz tartozott. A négy várhoz, amelyeket mind zálogjogon bírtak a Rozgonyiak, olyan Esztergom vármegyei falu is tartozott mint Sárisáp, Ursáp. A fehérvári káptalan képviselője, Ferenc kanonok végrehajtotta a királyné utasítását, Tatán, Mihály kanonok Vitany és Gesztes váránál az ide tartozó Esztergom és Pest vármegyei birtokok mellett Bánhida és Galla birtokába is beiktatta Rozgonyi Jánost.

14 Még ebben az évben az új királytól, Ulászlótól is kérte a beiktatást Rozgonyi János. 1440. december 23-án Budán kelt oklevelében a király a fehérvári káptalant utasította a feladatra. Most Vitany várához tartozott az oklevél szerint: "Banhyda maiori és az itteni vám, a másik Banhyda, azaz minori az itt levő halastóval és malommal és Gálya maiori." Az uradalmat az uralkodó életére kapta zálogként Rozgonyi János. Az oklevél érdekessége, hogy a név szerint felsorolt királyi emberek között Kisgalya-i Jósa Gergely és István is szerepelt. A két királyi ember feltehetően Komárom vármegyei nemesek voltak/az udvarnokok közül kiemelkedő réteg?/. Ulászló király 1440. december 23-i oklevelének hátlapjára rávezette feljegyzését a fehérvári káptalan 1441. január 4-én: a 42