Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Ortutay András: A tatai váruradalom és Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida története

A tatai váruradalom és Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida története Ortutay András Negyed órában senki sem vállalhatja azt, hogy Tatabánya három elődközségének középkori történetéről összefoglaló képet adjon, esetleges új eredményekre hívja fel a figyelmet. Ezért választottam ki a tatai váruradalom és a települések kapcsolatát.

1 A jó szemű statisztikus és geográfus, Fényes Elek felfigyelt annak az útnak a jelentőségére, amely Budáról Győrbe vezetett: "A Budáról Győrbe menő országút, melly közönségesen mészárosok út jának nevezteteik, Bicske felől a felsőgallai határon jő be, alsó s felső Gallán, Bánhida, Kocs... helységeken keresztül menvén a bőnyi határon Győr megyébe tér által... A hegyekről és dombokról lefolyó vizek 8 gégék és több kibélelt víz eresztők s hidak felállítását szükségessé tették. Bánhidáig van 3 kőhíd, közel a falu mellett ismét 3, mellyek közül egy nagy híd s bokodi és oroszlányi vizén, melly a tatai tóba folyik."

2 Ahonfoglalás korának vízrajzi viszonyaitvizsgálva GyőrffyGyörgy állapította meg: "A Füzegy alatt torkolt a Dunába egy jelentős mellékág, a Vértes északi lejtőjén eredő Rákos ma Által-ér, amely Bánhidánál fordult Tata felé; az itteni tavak közül számos hévforrás ömlött belé, s ezért lefolyását, a Tatai folyót Hévíznek /Calida Aqua/ nevezték; ez Almásnál ömlött a Dunába."

3 Az Árpád-kori vásárokat, vámos helyeket vizsgálva megállapította: "A déli megyefélen a Budáról Győrbe vezető fő út a vámos Bánhidánál kelt át a Rákos-patakon, és a vámos Kocson átmenve Igmándnál egyesült a Tata felől jövő "Csorda uta" nevű nagy úttal."

4 A fontos kereskedelmi út jelentőségét mutatja, hogy Bánhida első okleveles említése is ehhez kapcsolódik. Az eztergomi káptalan a Buda-Bécs közti kereskedelmi utakon a vámszedést a XIII. század folyamán következetesen igyekezett megszerezni királyainktól. 1288. áprüis 18-án IV. László engedélyezte, hogy: "Továbbá minden szekér után, mely portékával Mosonból Pestre, vagy Pestről Mosonba megy, és nem megy Esztergomba, Tát vagy Bánhida faluban teljes vámot fizessen. "

5 Bánhida nevéhez a magyar krónika is kapcsolódik, e szerint 900-ban a honfoglaló magyarok itt semmisítették meg Szvatopluk seregét. Kézai krónikájában amelynek keletkezését 1283-ra teszi Győrf

f y /tehát a vám körüli viták időszakára/ a csata a Rákos-pataknál, Bánhida mellett zajlott le.

6 Régészeti adatok bizonyítják, hogy ez a terület lakott volt a honfoglalást követő évszázadokban. 1226-ban oklevél említi Berencsei Budát és fiait, akik a gallai udvarnokok bírái voltak. A tatárjárás után elfoglalták a gallai udvarnokok földjét, de azok visszatérte után kénytelenek voltak visszaadni azoknak.

7 Komárom vármegyében a Vértes és Gerecse térségében a XIII. században a Katapán nem birtokai mellett a királyi udvari birtokszervezet volt megtalálható.

8 A tatai vár korát tekintve messze elmaradt a vármegye legjelentősebb várától, Komáromtól. A XIV. század második felében Laczkfi István nádor kezdte el építtetni, ebben a században épültek a Vértes hegység várai is.

9 Csák Máté, aki a 41