Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Egressy Erna: Néhány adat Tatabánya közoktatástörténetéhez
Tatabányát szokták a szén városának is nevezni, amelyen jelentős ipari tevékenység bontakozott ki. Ugyanakkor a várost megyeszékhelyi rangja megkülönbözteti a többi ipari településtől, tehát azok jellemzőitől is. A tisztán ipari térségekkel összefügg a fiatalok magas aránya, a népesség növekedésének dinamikája, valamint a középfokú iskoláztatás egyoldalúsága. Városunk megyeszékhelyi rangja azonban számos olyan munkahelyet teremt, amelynek a következtében a népesség foglalkozás szerinti összetételében, művelődési magatartásában, iskolázottságában nem az ipar az egyedül meghatározó elem. Ez a megyeszékhelyi rang sok munkahelyet ad a közigazgatásban, az egészségügyben, a művelődésügyben dolgozóknak. Emellett az ipari központok szervező-irányító helyei is itt találhatók. Mindez kedvez a szakközépiskolák tovább telepítésének is. A kutatócsoport statisztikai adatokkal is kimutatta, hogy Tatabánya középiskolai hálózata jól megfelel a továbbtanulási szándékok megoszlásának: egyértelműen a szakközépiskola a domináns; számos szakmunkáslevelet adó szakirány működik, az Árpád Gimnázium is szakközépiskolával szerveződött össze (óvónői). A fentiek az 1983-as adatok tükrében: A város 992 nyolcadikosából gimnáziumba 16,3 % jelentkezett; szakközépiskolába 37 %; szakmunkásképzőbe, szakiskolába 45 %; nem jelentkezett sehová seml,6%. 15 Az 1985. évi I. oktatási törvény mérföldkő az egész magyar közoktatás történetében. Közoktatásunkat a Ratio Educationis óta a poroszutasság jellemezte, amely nagyon leegyszerűsítve a fogalom magyarázatát azt tételezi, hogy ugyanazt a tudásanyagot mindenütt, minden tanuló ugyanabban az ütemben sajátítja el. Az 1985-ös oktatási törvény a bemenetorientált, azaz szigorúan azonos tantervközpontú oktatási rendszert egy kettős irányítású rendszerrel kívánta felváltani. A bemeneten a Nemzeti Alaptanterv biztosítaná az európai ember számára nélkülözhetetlen tudásanyagot, amelyre ráépülhetnek a helyi társadalom, az iskolahasználó igényeit, a tanítás-tanulás folyamatában főszerepet játszók, a tanárok és tanulók érdeklődését, a tanulók képességeit is figyelembe vevő helyi tantervek, a kimeneten pedig a követelményrendszerre épülő belső és külső mérések, illetve vizsgák. 16 Bár még nincs Nemzeti Alaptanterv és vizsgakövetelmény-rendszer, az óvodák és az iskolák megtanultak élni a kapott szabdsággal. A helyi problémákat jól kezelő programokat dolgoztak ki. Az általános iskolákban sokféle olvasástanítási módszerrel találkozhatunk: a Romankovics-féléhez felzárkózott a heurisztikus, a Lovász-féle, a nyelvi-irodalmi-kommunikációs stb. A Dózsa György Általános Iskolában külön olvasási módszerrel foglalkoznak a dyslexiás gyerekekkel. A középfokon is színesedik a paletta. Az Árpád Gimnáziumban e tanévtől 6 osztályos gimnáziumi osztályok is indultak a bajai III. Béla Gimnázium program ját adaptálva. 1987-ben a város új gimnáziummal gazdagodott, amely megyénk nagyműveltségű pedagógusát, Bárdos Lászlót választotta névadójának. Ok egy 8 osztályos gimnáziumban gondolkodnak a jövő tanévet ületően. Az 1976-ban önállóvá vált Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola is mindent megtesz, hogy megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, sőt a megrendezendő világkiállításból adódó kihívásoknak. Az 147
