Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Egressy Erna: Néhány adat Tatabánya közoktatástörténetéhez

működését a 314. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet is. Újvárossal párhuzamosan Kertvárost is építeni kezdték. Első iskolája a volt Sziklai, most Kölcsey Ferenc Általános Iskola.

11 A felsorolt adatok, amelyek korántsem teljesek, azt mutatják, hogy városunkban komoly fejlesztés történt a közoktatás terén. Ugyanakkor a központi politikai torzulások, amelyek az 1950-es tanterv végrehajtási utasításaiban is revelálódnak, komoly hibákat eredményeztek elsősorban az irodalom és a történelem tanításában. A tananyag egyes részeit teletűzdelték politikai szólamokkal, a marxista tételekkel. Nálunk fokozott problémát jelentett az általános iskola 8 osztályossá tétele, hiszen mi soha nem voltunk nagy hagyományokkal rendelkező iskolaváros. Nagy lett a tanítóhiány, de legfőképpen a szkos tanári hiány. Átnézve az 1951 -56 közötti vb beszámoltatásokat mindegyikből kitetszik, hogy szinte minden tanító szakosodott valamire. Értelem szerint a legtöbben történelemre és orosz nyelvre, hiszen a marxista ideológia mindkettőt megkövetelte. Ugyanezek a beszámolók, jelentések vallanak arról is, hogy milyen nehéz körülmények között élt a város lakosságának többsége. A tanulók nagy része 40-60 napot is mulasztott évente cipőhiány miatt. A vázolt körülmények miatt az új tantervet szinte egyik iskola sem tudta teljesíteni. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez talán nem is baj.)

12 Ez az időszak tehát nagyon ellentmondásos a közoktatás tekintetében. Ám születtek eredmények is. Nagyon sokan végezték el a 8. osztályt; nőtt a középiskolát végzettek száma. Különösen jelentősek az eredmények a felsőoktatásban. 1959 -56 között a következő középfokú oktatási intézményekben tanultak dolgozók esti tagozaton: óvónőképző, építőipari, vegyipari, villamosipari, közgazdasági és gépipari technikum, 1946-tól általános gimnázium esti tagozat, bányavillamossági technikum dolgozó és levelező tagozat, bányaipari technikum dolgozó és levelező tagozat. Jelentős az 1949-52 között szakérettségire jelentkezettek száma is, akik zömmel továbbtanultak egyetemeinken és főiskoláinkon. 1956 után az MSZMP KB művelődéspolitikai irányelveink alapján 1961 -ben életbe lépett az új oktatási reform, amelyet okulva a régebbi hibákból előzetesen az iskolákban tanítók és az iskolahasználók is megismerhettek, megvitathattak. Az élet és az iskola kapcsolatának elmélyítése érdekében az általános iskolában és a középiskolában is polgárjogot nyert a gyakorlati oktatás, az 5+1 -es rendszer, amelynek a hatékonysága - finoman szólva - megkérdőjelezhető. E reform keretében jelentek meg a tagozatos osztályok is a középiskolában, és megjelent a gyakorlati szakmai munkára nevelést sokkal szervezettebben megvalósítani képes szakközépiskolai hálózat. Városunkban is egyre több szakközépiskola létesült, pl. 1964-ben közgazdasági, 1966-ban Újvárosban az ipari és egészségügyi szakközépiskola kezdte meg működését.

14 1982-ben az Oktatáskutató Intézet néhány kutatója azzal az ajánlattal kereste fel a Komárom Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságát, hogy közös kutatás keretében feltárja a megye néhány oktatástervezési és - fejlesztési problémáját. A kutatócsoport megbízást kapott a munka elvégzésére. A team az 1960 és 1980 közötti állapotokat vizsgálta. A kutatás eredménye 1987-ben lett publikus "Az oktatás fejlesztése Komárom megyében " címmel. Fontos, és véleményem szerint helytálló az a megállapításuk, amellyel besorolják Tatabányát a többi ipari város közé, vagy éppen megkülönböztetik a többitől. Okfejtésük lényege a következő: 146