Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Somorjai József: A földosztás története Tatabányán, 1945
Tatabányán 1945. IV. l-jén 10.000 fő részvételével tartottak nagygyűlést, melynek szónoka Gerő Ernő a feladatok között elsőként a földosztás megvalósítását sürgette. 6 A földigénylő bizottságok Tatabányán és a környező településeken 1945. április 1-10. között jöttek létre. 7 A Komárom-Esztergom Vármegyei Földbirtokrendező Tanács 1945. áprüis 13-án, a Földhivatal májusban alakult meg. 8 A földosztás menetéről csak töredékes adatok állnak rendelkezésre. Egy 1945. májusi felsőgallai statisztika szerint a községben 43 igénylőt vettek nyilvántartásba. Az igénylők kis számát az is magyarázza, hogy a jelentkező kisgazdákat eleve nem vették fel a listára. Tatabánya és a környező községek lakosait rendkívül hátrányosan érintette a 3 3.000/1945. F.M. rendelet 16. és 17. paragrafusa, amely az igénylők sorából kizárta az ipari munkásokat, a bányászokat. Mivel a földigénylő több volt, mint a kiosztandó terület, már a rendelet megjelenése előtt is volt olyan kezdeményezés, hogy a nem földművelőktől el kell venni a földet. Szentgyörgypusztai lakosok pl. azért fellebbeztek a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz, mert csak 8 kat.h.-at kaptak. Panaszos levelükben azt követelték, hogy vegyék el a bánhidai és a vértesszőlősi bányászoktól a juttatott földet, s máris több jut nekik. A megyei testület november 13-án határozatában 15 kath.-ra egészítette ki a panaszosok birtokait. 9 Az első lépcsőben Felsőgallán 21 fő kapott összesen 258 kat.h. földet. l ° A Felsőgallai Földigénylő Bizottság a jogos igénylők kielégítése érdekében a megyei szervek tudtával és támogatásával a bicskei Földosztó Bizottsághoz fordult és a Felsőgalla határához közeli - Bicskétől 13 km-re levő - Mesterberek-dűlőt kérte. Több levélváltás után végül a kérés teljesült és 400 kat.h. föld Tatabányához került. 11 Ezek kimérése viszont csak vontatottan haladt, s csak 1949 májusában fejeződött be, amikor Mag János és hat volt partizán társa kapott földet. 12 A földosztás után végül is az arányok az említett okok miatt lényegében nem változtak, a tulajdonosok zöme az 5-20 kat.h-as gazdák közé tartozott. (2.sz.mell.) 20-50 kat.h. feletti földdel 15 fő rendelkezett, 50 kat.h. föld felett csak a MÁK Rt. tulajdonában maradt birtok, elsősorban ipari célra. Valamennyi régi és új birtokos számára nagy nehézséget jelentett az, hogy az állatállomány zöme elpusztult, illetve a németek, később az orosz hadsereg katonái vitték el magukkal. A megmaradt állomány zöme igen leromlott állapotban volt. 13 (3.sz.mell.) Akinek maradt fogata, azokat rendelettel kötelezték közmunkákra - szemét elszállítás, mezőgazdasági munkák -. A háború alatt a mezőgazdasági felszerelések és gépek zöme is elpusztult, vagy megsemmisült. Cséplőszekrény Alsógallán 7 db. maradt meg. 14 Felsőgallán 21 géptulajdont írtak össze, ezek zöme vetőgép volt, de nagy részük üzemanyag és alkatrészhiány miatt nem volt üzemképes. 15 Az állatállomány pótlására és gépek vásárlására Vesztergomi Béla megyei főjegyző közbenjárására 1945 őszén 59 gazda kapott 50-150.000 korona hitelt. 1 ° Nagy volt a hiány vetőmagból is. Központi készletekből az igényelt mennyiség 60 %-át tudták biztosítani, a hiányzó rész helyett rozs érkezett az igénylők részére. 17 A közellátás is kilátástalannak tűnt, ezért a megyei szervek felterjesztésére központi élelmiszersegélyek is érkeztek, melyből először a bánhidai vfllamosművek és a MÁK Rt. tatabányai és felsőgallai dolgozói részesültek. 116