Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Leblancné Kelemen Mária: Sorsdöntő évek. Adalékok a négy bányaközség helyi önkormányzatának történetéhez 1945-től 1947. október 10-ig, Tatabánya megyei város létrejöttéig

költségvetés alapján a községi költségvetésbe beállított és a miniszterközi bizottság által jóváhagyott összeggel; vagy a községi képviselő-testület szavaz meg bizonyos segélyt erre a célra. Utóbbi esetről volt szó, midőn Felsőgalla község képviselő-testülete 1946. április 11 -i rendkívüli közgyűlésén az alábbi határozatot hozta: "...a róm. kat. Szent Imre egyházközség 1946. évi elemi iskolai költségvetésének ismertetése után, az iskola dologi kiadásai részbeni fedezésére az 1946/47. évre 24.000 Ft segélykénti megadását megszavazza. ...Felhívja a képviselő-testület az elöljáróságot, hogy ezen összeget az 1946/47. évi háztartási költségvetésbe állítsa be."

9 A község háztartását terhelte bizonyos fokig az orvosi körök költségelőirányzata. így pl. a bánhidai érdekeltségi körbe tartozó községeknek a körorvos és körállatorvos illetményéhez való hozzájárulás arányát a 305.899/1927. BM.sz. rendelet 3. pontja alapján állapította meg az alispán az 1946/47. évre.

1 ° Az újjáépítés az ország minden községének, háztartásának gondját hatványozottan növelte. Különösen érvényes ez a megállapítás azokra a területekre, amelyek az átlagnál is súlyosabban károsodtak a háború idején. Komárom-Esztergom vármegye területén három hónapig állt a front. Az álló front, később pedig a hadműveletek igen megnehezítették az életet a vármegye egész területén, amit még fokozott a Duna bal partjáról áttelepített magyar lakosság elhelyezése, élelmezése. A belügyminiszter felhívására az alispán a 28.140/1945. UM.sz. rendeletre állította össze Komárom-Esztergom megye öt közigazgatási egysége (Esztergom város, Komárom város, az Esztergomi, Tatai, Gesztesi járás) háborús károsodása ismeretében Komárom-Esztergom vármegye újjáépítési tervét. Ebben olvashatjuk többek között: Bánhida középületei állagának megóvása érdekében a helyreállítási költség, pala, cserép, egyéb anyag ára 912.850 P. Helyreállítási célra a község sehonnan semmi összeget nem kapott. A közmunkaváltság még nem folyt be. Felsőgalla községben különösen a magántulajdonban lévő házak károsodtak. Ezeknek a helyreállítási költsége 824.000 P-t tesz ki. Szükség volna mintegy 160.000 db. cserépre. A középületek közül különösen az elemi-, a polgári iskola, a templom tetőzete sérült. A község semmi segélyt nem kapott; a közmunkaváltság még nem folyt be.

11 Alsógallán helyreállították a felrobbantott fahidat. A középületeket anyagiak híján csak részben sikerült rendbehozatni. Felsőgallán a hidakat, az utak egyrészét kijavították. Tatabányán a kisebb sérüléseket már helyreállították. A középületek üvegezésére költségvetési fedezet nincs - jelentette a főjegyző, ezért az újjáépítési alapból kért segélyt a község 1947 januárjában. *

2 A négy bányaközség egyesítése; Tatabánya megyei város létrejötte A bányaközségek elöljáróságaihoz még 1945 őszén érkezett az alispáni javaslat a négy település egyesítése érdekében. Szinte természetes volt az elutasító állásfoglalás az 1945. november 10-i jegyzői értekezleten,

13 valamint a községi képviselő-testületek ülésein. "Felsőgalla, Alsógalla, Bánhida és Tatabánya községek megyei várossá egyesítését célszerűnek és szükségesnek látja, de nem tartja időszerűnek, ezért az egyesítést egyelőre nem kéri..." - olvashatjuk a bánhidai képviselő-testület 1945. november 15-i rendkívüli közgyűlésének határozatában.

l * 110