Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Leblancné Kelemen Mária: Sorsdöntő évek. Adalékok a négy bányaközség helyi önkormányzatának történetéhez 1945-től 1947. október 10-ig, Tatabánya megyei város létrejöttéig

"Kéri a képviselő-testület az Alispán Urat, hogy az egyesítés kérdését szíveskedjék későbbi időpontra halasztani. Oly időre, amikor a mostani helyzet következtében előállott nehézségek már megszűnnek, vagy legalábbis már szűnőben lesznek...." - így szól a tatabányai képviselő-testület 1945. november 20-i rendkívüli közgyűlésének határozata.

15 "Elvi szempontból az egyesüléshez hozzájárulna, anyagi szempontból azonban előreláthatólag meghatározott időn belül hozzájárulni nem tud...." - olvasható az alsógallai képviselő-testület 1945. november 24-i határozatában.

16 Felsőgalla község képviselő-testülete 1945. december 17-én nyilatkoztatta ki - névszerinti szavazás után -, egyhangú határozattal a megyei várossá alakulás, az egyesítés elutasítását, fontosabbnak tartván pillanatnyilag a háborús károk felszámolását.

17 1946-ban a községi nemzeti bizottságok, a képviselő-testületek ismét tárgyaltak a négy település egyesítéséről. A bányaközségek sorsának alakulásában az 1947-es év jelentette a. fordulatot. Felsőgalla község képviselő-testülete a május 10-i rendkívüli közgyűlésen 22:1 arányban mondta ki, hogy kéri a négy bányaközség egyesítését, Tatabánya megyei város létrejöttét. A tatabányai községi képviselő-testület május 15-í üléséről érdemes kiemelni Siklós Ferenc főjegyző összefoglalójából néhány gondolatot: Tatabánya csak nyerhet az egyesítéssel ! Tatabánya községnek nincs számottevő önálló iparosa, kereskedője. Néhány magánház kivételével minden a szénbánya tulajdona ! Jelentős ipari üzeme sincs a gépműhelyt, a szénosztályozót, az erőművet leszámítva. A többi üzem kislétszámú, ahonnan igen kevés az adóbevétel. "Állami támogatásra sokkal jobban számíthat egy 40.000 lakosú város, mint a kisebb közigazgatási feladatokkal felruházott és külön-külön kisebb lélekszámú bányaközségek." Ezért is szükséges az egyesítés ! Az összeépített bányaközségek egységes tervek szerint való továbbfejlesztése szintén az egyesítés mellett szól ! A döntés végül egyhangú "igen" volt. A bánhidai képviselő-testület a június 5-i rendes közgyűlésen vita, a kommunisták-szociáldemokraták "összecsapása" után, hét "nem" szavazattal, négy tartózkodással mondta ki, hogy "a négy bányaközség egyesítéséhez és várossá fejlesztéséhez hozzájárul." l ° Alsógalla község önkormányzata - mint tudjuk - felfüggesztve. Ezt követően írta alá 1947. augusztus 15-én Rajk László belügyminiszter a 179.238/1947. IJI.3. sz. rendeletet, amely kimondta 1947. október 1 -jével (ideiglenes nevén) Tatabánya megyei város megalakulását. Ezután indult meg a konkrét szervező munka az egyesítés, a várossá alakulás előkészítésére. A belügyminiszteri rendelet értelmében a vármegye alispánja az átszervezés végrehajtásával kapcsolatban kiadott "Határozat"-ában a négy bányaközség képviselő-testületeinek utolsó ülését 1947. október 1-jére tűzte ki; valójában október 9-én tartották az alispán által egységesen szabályozott napirend szerint. Eddigi ismereteinkkel ellentétben, bár Alsógalla község önkormányzata felfüggesztve, az 1947. október 9-i utolsó ülést dr. Tehlár Miklós járási főjegyző rendelkezésére és jelenlétében, valamint a községi elöljáróság jelenlétében az alsógallai képviselő-testület is megtartotta az alispán által előírt napirend szerint.

19 111