Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Molnár László: Mátyás király és a magyar montanisztikum. A kor szakirodalmi forrásai
A montanisztikum az államszervezetben Mátyás a prágai fogságából éppen a legfontosabb bányavidéken átutazva tért vissza Magyarországra. Ezt bizonyítja Nyitra melletti Sempte várából 1458. február 12-én írt első magyar földön kelt levele, melyet Salánki János követ útján az elzálogosított Sopron városának küldött. A bányavidék nehéz viszonyainak ismeretében utasította 1459. október 16-án az Esztergom melletti táborából Zólyom vármegyét, hogy a bányavárosok környékén az utak biztonságára nagy gondot fordítson. 1460-ban Körmöcbányának megerősítette azt a jogát, hogy bányabíráját maga válassza. 29 (1. ábra) Mátyás király az első dekrétumát 1462-ben adta ki. Ebben megtiltotta a külföldi só behozatalát és a hamis pénzverők szigorú megbüntetéséről rendelkezett. Ezeket a bányászati vonatkozású rendeleteit megerősítette az 1464. április 6-án kiadott második dekrétumában, melyben szentesítette a székesfehérvári koronázás alkalmával tartott országgyűlés végzéseit. A dekrétum 22. cikkelye új pénz veréséről intézkedett, melynek "...néhai Zsigmond király őr pénzének finomságát és súlyát kell követni". 1 A királyi hatalom megszilárdítása után, az 1464. évet követő időszakban Mátyás átszervezte az uralkodás rendjét. Akkorra vált Magyarország erősen központosított állammá. (2. ábra) A politikai döntéseket a királyi tanács hozta. A határozatok végrehajtására a király rendelkezésére állt a kancellária. A kancellár mindig főpap, az esztergomi érsek volt: Szécsi Dénes 1465-ig, utána Vitéz János, majd Aragóniái János és 1486-tól Estei Hippolit/ 4 ) Az ország 52 megyéjét és 32 királyi városát központilag irányították. Az 1470-es években a szabad királyi városok közé tartozott Buda, Kassa, Bártfa, Nagyszombat, Pozsony, Eperjes, Sopron és Pest/ 5 ) Külön kiváltságokkal rendelkezett a hét alsó-magyarországi bányaváros /Körmöc-, Selmec-, Beszterce-, Baka-, Libet-, Új- és Bélabánya/, a Szatmár megyei Nagybánya és Felsőbánya, majd 1487-től a szepességi hét bányaváros /de ezek követeket nem küldhettek az országgyűlésbe/, tovább a máramarosi öt ún. koronaváros /Huszt, Visk, Técső, Hosszúmező és Sziget/. Erdély három egységét az erdélyi vajda fogta össze: a hat vármegyét, a székelyispán által irányított székelyeket és a nagyszebeni királyi bíró által vezetett szászokat. Mátyás alatt a kancellária mellett a kincstartóság volt a második legfontosabb hivatal. (4.) Hippolit akkor mindössze hét éves, a királynő - Estei Beatrix - szeszélyes kérésére került e fontos méltóságba. Egyébként később bizonyította elhivatottságát, 1489-től milánói, majd capuai és ferrarai érsek lett és mecénásként támogatta Ariostot, aki Orlando Furiosoját Hippolit udvarában írta és neki ajánlotta. (5.) A szabad királyi városok közvetlenül a király alá tartoztak, kikerültek a nemesi vármegyék, az ispánok joghatósága alól. A rendi jogok egyik kulcsa a saját városi bírói fórum kialakítása volt, továbbá a városi önkormányzat, a rendi országgyűlésre követküldési jog, a lakosaiknak polgárjogot adhattak és visszavonhatták, vásártartási és árumegállító joguk volt, a saját áruik vám-, rév- és harmincadmentesek voltak. 71
