Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)

Szilágyi István: Mátyás és a természettudományok

érdeklődéseinek. 1450-ben tért vissza Krakkóba, ahol az asztrológia oktatására új egyetemi tanszéket alapított, és megírta Geometrica Practica című művét.

8 Vitéz János bécsi tartózkodása idején ismerkedett meg Georg Peuerbach (1423-1461) osztrák csillagásszal, az európai reneszánsz csillagászat egyik meghatározó egyéniségével Bár nem sikerült Váradra hívnia, de a csillagászati mérésekhez, a horoszkóp készítéséhez szükséges eszközöket és táblázatokat elküldte a tudós főpapnak, aki "semmi fontosat nem tett a csillagok megkérdezése nélkül".

9 Peuerbach pontos csillagászati műszereket tervezett, így asztrolábiumot, amely a bolygók pályájának, helyének mérésére szolgáló eszköz. Segítségével megállapítható többek között az északi irány és a földrajzi hosszúsághoz tartozó pontos idő, az égitestek magassági és szélességi adata. Forgatható tárcsáján láthatók az állatövi képek egy-egy fényesebb csillaggal.

10 De tervezett geometriai gnomont a Nap magassági szögének mérésére, és ő a feltalálója a zsebnapórának. Elkészítette a nap- és holdfogyatkozásokat előre kiszámító táblázatot, amelyek Nagyvárad földrajzi hosszúságára érvényesek, ezért Váradi táblák a címe. Ehhez, valamint az utóbb említett két eszközhöz ajánlást és használati utasítást írt Vitéz János részére. A Váradi táblákat több kiadásban még kétszáz év múlva is használták a csillagászok. Nagyvárad helyettesítette a greenwichi földrajzi hosszúságot, amely ekkor még nem volt ismeretes és elfogadott.

11 Mátyás király, amikor később humanista udvart gyűjtött maga köré, akkor a váradi példa lebegett szeme előtt. Ezt még segítette Vitéz János esztergomi tudós köre érseksége idején (1465-1472). Buda és Esztergom közelsége lehetővé tette, hogy a tudósok egyszerre két urat "szolgáljanak". Ekkorra Vitéz János neve, humanista műveltsége már ismertté vált Európa tudósai körében. így az új egyetem felállításához két híres természettudóst sikerült Esztergomba hívnia. Johannes Regiomontanus (1436-1476) és Marcin Bylica z Olkusza (Ilkus Márton) /1434?-1494?/ Rómából érkezett az érsek udvarába.

12 Bylica lengyel csillagász és orvos azután valóban tanított az 1467-ben megnyíló pozsonyi egyetemen, azonban Regiomontanus tanári működéséről nincsen konkrét adat, lehet, hogy vendég előadóként tartott előadásokat időszakosan.

13 Előtte már mindketten több egyetemen megfordultak. Bylica (Kroll Márton tanítványa) Krakkóban, majd Bolognában adott elő csillagászatot. Regiomontanus előbb Peuerbach tanítványa, majd munkatársa volt Bécsben. Itt rendszeres csillagászati megfigyeléseket végeztek, trigonometriai és csillagászati táblázatokat dolgoztak ki. Közösen dolgoztak Peuerbach új bolygó elméletén. Az észlelések során figyelt fel Regiomontanus arra, hogy a bolygók mozgásuk során mintegy hozzá vannak láncolva a Naphoz. Bár nem jutott el a heliocentrikus szemlélet feltalálásához, őt tekintjük szellemi előkészítőjének.

14 61