Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)

Szilágyi István: Mátyás és a természettudományok

Bécsből előbb a bizánci tudós Basilius Bessarion (13957-1472) hívására ment Rómába, hogy az eredeti görögből magyarázza Ptolemaiosz Almagesztjét, a középkori asztronómiai elmélet alapjait (a geocentrikus szemléletet) tartalmazó művet. Megtanult görögül, majd a kész művét Bessarionnak ajánlotta az Epytome Almagestiről Corvina is készült. Még itt írta meg az európai trigonometria alapjait meghatározó munkáját De triangulis omnimodis libri quinque címmel.

1 Vitéz János felkérésére már Esztergomban készítette el (Bylica számításainak segítségével) a Tabulae directionum című művét, amely az éggömb asztrológiai felosztására szolgált. Táblázatok találhatók benne, amelyek a körülményes számításokat leegyszerűsítik. Szinusz táblázatát és tabulae secundae címen tangens táblázatát kétszáz évig Európa csillagászai, így Kopernikusz és Kepler is használták. Corvina is készült belőle, a kéziratot Bylica lemásolta és 1468-ban a krakkói egyetemnek ajándékozta.

16 Regiomontanus 1468-ban Mátyás udvarába szegődött (évi 200 arany fizetéssel). Itt írta meg és Mátyásnak ajánlotta a Tabula primi mobilis című 102 oldalnyi táblaművét, amely szintén a számítások megkönnyítésére szolgál. Corvina készült róla.

17 Műszereket is készített és tervezett. Tőle származik az 3 feltétkorongos réz astrolábium, amelyet Frigyes szász választó fejedelemnek ajándékoztak el. Készített torkvétumokat {Vitéznek és Mátyásnak), amelyekben az ég képe sík felületre leforgatott körökből áll, és szögmérésre volt alkalmas. Részletes leírást is mellékelt hozzá, ennek a kézirata megmaradt. Trikvetumról ajánlott egy kis írást 1470 körül. Terepi mérésre, feltehetően ostromlott várfalak és tornyok magasságának mérésére szánta. Bizonyára volt köze azokhoz a műszerekhez, amelyeket Bylica adományozott a krakkói egyetemnek. Az astrolábiumok közül az egyik a délköröket Regiomontanus rendszere szerint mutatta, azaz a budai palotán áthaladó délkör volt az elsőMátyás megbízásából dolgozott tovább akkor, amikor 1471-ben elhagyva Magyarországot Nürnbergben telepedett le. Saját nyomdát állított fel, ahol tudományos (matematikai és csillagászati) műveket adott ki. Elsőként tanítómesterére emlékezve 1472-ben Peuerbach bolygóelméletét nyomta ki: Georgii Purbachii Theoricae Novae Planetarum címen 29 ábrával. Műszerkészítő műhelyet is berendezett. 1476-ban pestisben halt meg Rómában. Mátyás értesülve haláláról 1478-ban Hans Dorn bécsi domokos szerzetest (Regiemontanus tanítványát), - aki műszerészként tevékenykedett a király udvarában - elküldte Nürnbergbe, hogy vásárolja meg Regiomontanus könyveit és műszereit, de eredménytelenül tért vissza. Johann Tolhopff egyenesen a lipcsei egyetem elvégzése után (1471-ben) szerzett magiszteri fokozattal került Mátyás udvarához csillagásznak. Érkezésekor Stellarium című művét adta át, amely a csillagok állására és mozgására vonatkozó táblázatokat tartalmazott a budai délkörre készítve. Ebből is 20 készült corvina. 62