Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Szatmári Sarolta: Mátyás király és Tata
nagy kandalló vállkövei kerültek elő. A következő teremmel együtt ez a szárny képezhette a királyi lakószobák egy részét. A tóparti szakasz első emeleti, nagy dongaboltozatos termének eredeti, késő gótikus ajtaja, körtetagos bélleteivel is e korszakhoz köthető. Ebből a teremből lehetett kimenni a függőkertszerü kilátó teraszra is. A délnyugati szárny a török háborúk alatt szinte terjesen elpusztult, néhány földszinti helyiség ajtó szárköve és lépcsője került elő az ásatás során. A közelében lévő várárok szakaszból származó nagyméretű pillér alapozások arra utalnak, hogy ezen a szárnyon lehetett a vár igazi lovagterme. Mai, lovagteremnek hívott része ugyanis szintén Mátyás kori, de csupán a kerengő emeleti szakasza volt. A belső átalakítás még szűkebbé tette a Zsigmond kori vár amúgysem nagy, négyszögletes udvarát. Sajnos a Bonfininál leírt dúsan aranyozott, faragott mennyezetekből semmi sem maradt ránk. A várárok kevés kiásott szakaszából és az udvar feltöltéséből számos faragott kő került elő. A kőanyagban a puha, jól faragható homokkő főként a csavart lábazatos ablakosztókban, a kemény fehér mészkő a hatalmas, körtetagos bélletű kapurészletekben maradt ránk. A két legszebb faragott kő közül az egyik még a vár Eszterházy kori átépítése idejéről maradt meg. Ez egy kompozit díszítésű oszlopfő, volutás díszében ötszirmú rozetták, a sarkokban kelyhet képező akantusz levelek láthatók 17 . Balogh Jolán Leon Battista Alberti rucellai kápolnabeli mintaképe alapján 1470 és 80 között készült helyi munkának tartja, ezzel mutat rokonságot a prágai vár Ulászló termének ablakoszlop fejezete is 18 . Az ásatás még egy rozettás díszű balluszterpillért is felszínre hozott és egy sor bábos korlát rekonstruálható töredékeit is. Arra vonatkozóan, hogy a várban vörösmárvány díszítések is voltak bizonyíték egy várárokból előkerült párkány töredék 19 . Ékköves díszítése a budai és visegrádi márványtöredékekhez hasonlítható . Bombárdi 1718-ban még számos márvány töredéket látott a várban 21 . Ezek nagy része feltehetően a még fel nem tárt várárok szakaszokban pihen. A várépületnek a tó felé kinyitása, az udvar loggiás megoldása szükségessé tette a vár védelmét a másik két oldalon. Sáncok és árkok már Zsigmond idejében is voltak, a várárkot szegélyező kettős kortina fal azonban csak Mátyás idején készült el. Erre utalnak a falvastagságok, valamint a habarcsok összetétele is. A nyugati oldalon a korábbi nyugati toronyhoz hozzáépülve a belső kortina fal szervesen folytatódik egy újabb, immár ötödik toronyban, illetve a Zsigmond kori belső kaputornyot is számbavéve ez már a középkori vár hatodik tornya. Ezek a metszeteken is jól megkülönböztethetők, azaz a négy toronynál jóval alacsonyabbak és tömörebbek. A vár igen kis alapterületen, a mocsaras vizenyős területből kiemelkedő sziklamagot felhasználva épült fel. A várudvaron nem találtunk kútnak nyomát, a tóparti részen egy tóba ömlő forrás vizére készítettek egy kutat, ebből azonban középkori anyag nem került elő. A vár csatornalefolyója a kerengő egyik pillérétől indult és boltozott téglafolyosója szükség esetén menekülésre is szolgálhatott. 54
