Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Szatmári Sarolta: Mátyás király és Tata
A várhoz egészen biztosan csatlakoztak kertek, istállók, műhelyek és egyéb gazdasági épületek. Oláh Miklós esztergomi érsek azt írja, hogy a vár a hegyi településig, azaz a márványhegyig terjedt . Ezen a területen a középkor esetleges emlékei a később felépült barokk város alatt lehetnek. A meleg források miatt természetes lenne fürdők jelenléte a várban. Ezek kiépítését feltehetően a magas sziklaalap akadályozta. A forrásokban gazdag vidéken kicsit távolabb, a mai angol parkban "király" és "királyné" fürdője felirat szerepel az 1597-es bécsi, német térképen 23 . Feltehetően a műrom előtti malmok helyén lehettek Mátyás és Beatrix fürdőépületei. A várásatás néhány fontos tárgyat és nagyon szép kályhák részleteit is felszínre hozta. Miután a vár területe a XVIII. században nagyméretű planírozásnak esett áldozatul, ezek főként egy XV. századi borospincéből, és a várárok kiásott szakaszaiból kerültek elő. A XV. századi boros pincében a XVI. század elejének első török kori ostroma után töltötték be az akkor leomlott épület készleteit, kályháit. Az itt előkerült anyagból négy Mátyás kori kályhatípust tudunk elkülöníteni. A budai vár úgynevezett "lovagalakos" kályhájának megfelelői egy teljes rekonstruálható kályhát eredményeztek, s ez véleményünk szerint Mátyás idején került felállításra 24 . Másik kályhatípus volt egy rozettás, négyszögletes csempékből álló alsó részű, fülkés, címeres csempékből álló, hengeres felső testű zöld ólommázas kályha. Címerein a cseh oroszlán, Karinthia címere, Regensburg rutás címere, Mátyás monogramja fordul elő ugyanúgy, mint egy budai kályhán. Építése az 1480-as évekre tehető 25 . Ugyanezen a helyen előkerültek még nagy méretű zöldmázas, bepecsételt hátterű próféta és apostol alakokat, épületeket ábrázoló csempetöredékek. Szélüket csonkolt levéldísz díszíti. Egyik rekonstruálható sarokcsempéje támpontot ad a kályha alsó testének másik motívumára is. Ezek az úgynevezett indás, az indákban arcos díszítésű csempék, melyek Voit Pál a "genre képes" kályha mesterének tulajdonít. A típusnak színes, azaz zöld, sárga, barna díszítésű darabjai is előkerültek. Néhány zöldmázas próféta alakos darab analógiája, teljesen azonos megoldásban a hochensalzburgi kályha alig látható belső oldalán megmaradt, s valószínűleg a miénkkel egyidős, tehát a ma álló színes kályhánál korábbi kályhából származhatott 26 . A legszebb kályha lehetett azonban egy színes ónmázas majolika kályha. Fekete szakállas férfi fejek, színes címerek, vadász és egyházi jelenetek, épületrészletek láthatók ezeken a sajnos kis darabokban megmaradt töredékeken. Anyaguk bizonyára^ törékenyebb volt, így például Mátyás hollós címeréből csak egy alig felismerhető darab maradt meg. A kályha rekonstrukciójához szükséges többi darab még a földben rejtőzik. A királyi asztalok, pohárszékek edényeiből, díszeiből nagyon kevés maradt ránk. Ezek főként import edények voltak, azaz ennsi, losticei, dreihauseni, siegburgi darabok . Velencei és német üvegpoharak részletei a vár ólomkere55
