Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Szatmári Sarolta: Mátyás király és Tata
visszaváltás, csak több adat alapján lehet idejére következtetni. Az egyik az, hogy 1467-ben a Rozgonyiak családi birtokait felsoroló okiratokban Tata már nem szerepel 7 . A másik, Ransanus nápolyi követ leírása, aki 1488-ban járt Tatán és a következőket írta: "Tata valaha előkelő város volt (feltételezhetően Zsigmond idején - szerző), de a sok háború tönkretette (ezek a Rozgonyi család belháborúi - szerző), ha nem is annyira, mint a körülötte levő községek; vára azonban szinte a földdel egyenlő lett, csak Mátyás király állítta helyre, csodálandó módon néhány évvel ezelőtt" 8 . Mátyás első írásos adattal igazolt látogatása Tatán, 1472. augusztus 24. volt 9 . Ekkor, ha elhisszük Ransanus leírását az építkezések már olyan stádiumban lehettek, hogy a vár méltó helyet jelentett a király és kísérete számára. A 80-as évek végéig még számos rövid látogatásainak adatait ismerjük, 1480-ban azonban már egy hetet teljesen itt tartózkodott 10 ' később is gyakran jött Bonfini leírásai szerint "hogy testét és lelkét a háború fáradozásától felüdítse"ll. Mint csaknem minden más magyarországi várnál, a tatai várnál is megőrizte a Zsigmond kori alaprajz lényegét, azaz a fal síkjából kiugró négy saroktornyú három épületszárnyból álló komplexumot 12 . Az épület udvarának emeletes kerengővel való beépítése, a tópart öt pillérén nyugvó tóra néző teraszának kialakítása azonban, az egész eddig befelé forduló gótikus épületnek a táj felé való kinyitását jelentette, s ezzel az egész épület célját is megváltoztatta. Ezzel az átépítéssel a vár az eredeti itáliai példákhoz még közelebb került . Ez nemcsak az alaprajzi analógiákat jelenti, hanem az épület egész elhelyezését, a tó felező vonalára épített épületkomplexumot, amely a források vizével elárasztott várárokkal együtt valóban az észak-itáliai vízivárakra emlékeztethette Bonfinit 14 . Talán ezzel magyarázható a leírásban a vár túlzó dicsérete is. A tóparti terasz a török háborúk során sajnos elpusztult, pilléreit az ásatás hozta felszínre. Bemutatásához azonban a tóparti sétány csaknem egyemeletnyi süllyesztésére lett volna szükség, amely viszont a vár alapozásának vasbeton koszorúval való megerősítését tette volna szükségessé. Ez utóbbi rendkívüli módon rontotta volna a várépület esztétikai megjelenését. A terasz formájára vonatkozóan a legközelebbi rekonstrukciós megoldást a későbbi vármetszetek adják. Ezek közül a Georg Houfnagel által készített közismert ábrázolás a tornyos falsíkok elé ugró íves pilléreken nyugvó, pártázatos lezárású teraszt mutat. Egyetlen hibája az ábrázolásnak, hogy az egész várépületet a török kori kaputorony elé tolja, és nem a tóparti szakaszra helyezi 1 . A várudvar kétszintes kerengője szinte madártávlatból látható az 1597ben készült, és a bécsi Kriegsarchivban őrzött német rajzon 1 . A várépület szárnyainak belső elosztását ma már aligha lehetne rekonstruálni. A Zsigmond király birtoklás idejében épített kettős várkápolna felső szintje szolgált a király és közvetlen kísérete lelki üdvének megszerzésére. Az épületből való oldalsó bejárata teljes ajtófülkéjével együtt előkerült a falkutatás során, de sajnos nem került bemutatásra. A kápolna mellett a következő teremben egy 53
