Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Szatmári Sarolta: Mátyás király és Tata
MÁTYÁS KIRÁLY ÉS TATA DR. SZATMÁRI SAROLTA "Tovább haladva Tatára jut az ember, amelyet, véleményem szerint, minden gondolkodás nélkül a legelső várnak kell tartani. Itt ugyanis egy hatalmas, elpusztíthatatlan töltés a völgyek vizeit fölfogja, megállapítja és egy hétezer lépésnyi területű tóvá alkotja. A víz kifolyásánál gabonaőrlő-malmok vannak, sorjában kilenc; ezek a várhoz tartoznak és nincs erő, amely el tudná ragadni őket. A várat bástyaként kettős fal, sánc és árok védi. Az épületek között keskeny a tér; körös-körül a dúsan aranyozott ebédlők, nagyszerű hálótermek sora húzódik; gerendázatos mennyezetüket gazdag aranyozás és faragványok teszik díszessé. A tóból kifolyó vizet gyakran fölfogják s ilyenkor számtalan halastavat alkot. Sok a csuka és a ponty. Mindkét oldalról egyegy elég szép falu és templom fekszik. Igen terjedelmes erdők veszik körül, amelyekben a vadak nagy számmal tenyésznek". Mátyás építkezéseinek bemutatása során így ír Antonio Bonfini Tatáról és környékéről. Leírásában egyben a királyi váralapítás főbb okait is összefoglalja. A hal, a vad, az erdő, a vizek, a budai és visegrádi várhoz való közelség voltak azok a fontos tényezők, amelyek már a 14. században vonzóvá tették ezt a vidéket. A történetírók Bonfini után még egészen a 17. század végéig magasztalóan emlegetik Mátyás király pompás palotáját. Ursinus Velius 1527-ben még mint szemtanú ír a "Mátyás költségén nagyszerűen felépített és ragyogóan felékesített" királyi palotáról . Dubravius cseh származású humanista Mátyás csodálatos halastaváról ír, melynek óriási halait a király a vár teraszáról mutogatta vendégeinek . A Bonfini által emlegetett csuka és ponty mellé ugyanis vizákat telepíttetett a tatai tóba a Dunánál. Már ezek a leírások, de a szórványosan megmaradt történeti adatok is azt bizonyítják, hogy Mátyás király uralkodása Tata életében is igazi fénykort jelentett. Rendkívül hiányosak a 15. század e korszakára eső történeti adatok. A korabeli irodalmi alkotásokból, az okleveles adatokból, ábrázolásokból és ásatási eredményekből együttesen levont következtetésekkel kísérelhetjük csak meg e korszak helyi értékeinek meghatározását. Zsigmond király tatai tartózkodásait, a vele utazó kancellária miatt jobban nyomon lehet követni, mint Mátyás birtoklásának kezdetét vagy tatai útjait. A kedvező fekvésű, jó útvonalon, könnyen elérhető távolságra levő várat már a Rozgonyi család peres ügyei, vitái miatt is korán megismerhette. A 15. század egyik legbefolyásosabb családjának két ága közötti áldatlan viszályt sokszor csak királyi szóval lehetett elsimítani, peres ügyeik a kor egyik legnagyobb irattermését eredményezték 4 . 1458-ban még elérték, hogy Mátyás király még megerősítette jogukat a tatai birtokokra , 1459-ben azonban már csak azzal a feltétellel újítja ezt meg, hogyha a király a zálog összeget visszafizeti a várért, bármikor visszakerülhet királyi birtokok sorába 6 . Arra sajnos nincs adat, hogy mikor történt meg ez a 52
