Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)

Dr. Beke Margit: Mátyás király és az esztergomi érsekek

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS AZ ESZTERGOMI ÉRSEKEK DR. BEKÉ MARGIT Mátyás király reneszánsz uralkodó volt, annak fényével és árnyával együtt. Nagy formátumú egyéniség, akiben a hittudományok ismerete és a vallásos életérzés mellett megfér az egyháztól, annak fejétől való függetlenedési hajlam, amikor veszélyeztetve látja királyi szuverenitását. Akadályokat nem ismerő, kudarcaiban nem nyugvó jelleme is megnyilvánul a Szentszék felé. Ez különösen a javadalmas egyházi tisztségek betöltése körüli vitákban, vagyis a főkegyúri jogok gyakorlatában élesedik ki, mégis annak tudatában teszi ezt, hogy mind eszmeileg, mind anyagilag szüksége van a pápa támogatására törökellenes harcaihoz. Tekintsük át Mátyásnak és az esztergomi érsekeknek, mint Magyarország első főpapjainak kapcsolatát! Uralkodása alatt öt főpap viselte az esztergomi érseki méltóságot. A király csak Széchi Dénes kinevezésébe nem szólhatott bele, hiszen uralkodása kezdetén már a helyén volt. Széchi Dénes (1440. febr. 15 -1465. febr. 1.) a híres bárói família sarja, Paduaban végzett jogi tanulmányok után egri püspökként kreálta bíborossá IV. Jenő pápa 1439. január 8-án..

1 Ma már nem lehet megállapítani, hogy mennyiben a saját érdeme és mennyiben Erzsébet királyné ajánlására történt. Méltó volt e főpap tisztsége viselésére, hiszen az esztergomi egyházmegye szellemi megújulását az 1449-es tartományi zsinat összehívásával is bizonyította, ahol egyúttal a Szent István által épített roskadozó bazilika restaurálását is célul tűzte ki.

3 Rómával fenntartott kapcsolata felhőtlen volt, ami a neki juttatott kiváltságokban is kifejezésre jutott. 1452-ben V. Miklós pápa a "legátus natus" született követ címet adományozta neki. Ez azzal járt, hogy egyházmegyéjében, sőt az exempt plébániákon is érseki palásttal élhet és keresztet vitethet maga előtt követsége határain belül. III. Callixtus a követi címet "a latere" címmel bővíti, vagyis tisztségét Magyaroszágon kívülre Dalmáciára is kiterjeszti. A későbbi érsekeknek ez a joga ide vezethető vissza. A Hunyadi-házhoz fűződő barátsága a várnai csata után mélyül el. Az esztergomi bazilikái kőbe vésve őrzi Hunyadi Jánosnak és Széchinek a barátságát. Tudvalévő, hogy a törökverő hős más előkelőkkel együtt sok aranyat és ezüstöt ajándékozott a székesegyház helyreállítására

6 és ennek nyomán 1453-ban a bíboros felszentelhette 6 püspök jelenlétében. A prímásnak Vitéz János püspökkel együtt fontos szerepe volt Mátyás királyi útjának előkészítésében. 1458. január 24-én valóban királlyá választották és elkezdődött híres országlása. À Budán összesereglett főemberek élén fogadta Mátyást a bíboros. Mátyás Esztergom városán vonult keresztül, azon a városon, amely az érsekek rezidenciája és egyházi alközpontja volt, ahol Mátyás számtalanszor időzött később. Budán az ujjongó tömeg közepette szinte első útja a Nagyboldogasszony templomába vezetett. Később, 1464-ben az idős érsek azzal a felemelő érzéssel végezhette Székesfehérvárott a királykoronázás ce28