Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)

Dr. Beke Margit: Mátyás király és az esztergomi érsekek

remóniáját, hogy Szent István örökébe méltó utód került. Erre jogosította őt a király eddigi intézkedése. Kapcsolatuk ideálisnak tekinthető. A király igyekszik a főpap kedvében járni: 1459. szeptember 18-án megerősítette atyjának levelét, amely biztosította az érseket a nagybányai pfzetumról. 1460-ban figyelmezteti a birtokosokat, akiknek kamarahasznot adott,' hogy továbbra is kötelesek az esztergomi érsek tizedét megfizetni. Zálog címén pedig megkapja az érsek Komárom várát. II. Pius pápa is 1464-ben megerősíti az érsek jogait mindazon egyházakban, apátságokban, prépostságokban és plébániákon, amelyek a joghatósága alá tartoznak, akár exemptek is legyenek.

11 Nagylelkűségében Mátyás sem maradt le, hiszen átírta és megerősítette az esztergomi egyház kiváltságait, amelyeket IV. Béla adott.

12 Széchi Dénes még részt vett Mátyás oldalán tanácsadóként a szegedi gyűlésen, azután hamarosan beteg lett és meghalt Esztergomban. Családi címerrel díszített sírköve a bazilika altemplomában található. Halála előtt a székesegyházra 8 ezer aranyforintot hagyott, amelyet azonban a király katonákra költött.

14 Noha kölcsönként vette fel, de sohasem térítette vissza. A Hunyadiak másik barátját, Vitéz Jánost (1465. február 16 -1472. augusztus 8.) 1465-ben emelte Mátyás király az esztergomi érseki székbe. "À különféle művészetek tudományával és derék erkölcsökkel"

1 ékeskedő főpap méltó volt a reneszánsz uralkodóhoz. Mindkettő keményakaratú, célratörő. Mátyás éppoly szilárdan haladt szándékai megvalósítása felé, mint amilyen szigorúan védte Vitéz János az egyházat és nemzetét. Ennek a hasonlóságnak és egyúttal különbözőségnek köszönhető összeütközésük. Addig az érsek diplomataként, tanácsadóként állt Mátyás mellett és nem egyszer szállt hadba személyesen érseki bandériumának élén, vagy küldte azt csatába. Mátyás viharos sietséggel Vitézre ruházta "a gazdátlan egyházmegye várainak, városainak, falvainak és különféle jogainak őrzését".

1 II. Pál pápa jóváhagyta a király jelölését, hiszen jó információi lehettek a Magyarországot a múzsák lakhelyévé varázsoló jeles főpapról. Mátyást a kiszabadításban és a korona megszerzésében segítette. Galeotto Marzio írta a magyar püspökökről: "a királyi tanácsban nagyszámú művelt kísérettel jelennek meg és első helyet foglalnak el".

1 János érsek mecénás volt, udvarában híres külföldi és jeles magyar tudósok tartózkodtak. A király az országos gondok tanácskozásán túl szívesen töltötte idejét Esztergomban a humanisták társaságában. Vitéz János műizléssel megépített ékes palotájában, híres könyvtárában és asztalánál csillagászatról, hittudományokról vitatkoztak és tornajátékokban gyönyörködtek. A híres, ám rövidéletű pozsonyi Academia Istropolitana 1467. június 20-i alapítása az érsek ösztönzésére, Mátyás közbenjárására és II. Pápa jóváhagyása következtében valósulhatott mee. A király számára a főpap minden vonalon modellt jelentett a hazai humanizmus és reneszánsz megteremtésében. A király és érseke között azonban megbomlott az összhang, mivel az egyházi jövedelmeket megcsorbította a király, jogtalanul szedte az adókat és a 29