Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Ortutay András: Neszmély mezőváros Mátyás kori oklevele
NESZMÉLY MEZŐVÁROS MÁTYÁS KORI OKLEVELE ORTUTAY ANDRÁS A XIX. század talán legnevesebb magyar statisztikusa, Fényes Elek 1848ban megjelent könyvében két adatot is leírt Neszmélyről, e Komárom vármegyei településről, amely Mátyás király időszakához kötődik: "E helység régiségének maradványa a reformátusok temploma, melly szájhagyomány szerint még Sz. István a király idejében épült és csakugyan építésmódja is XIXII. századra mutat. Hogy ennek tornya későbben és pedig Hollós Mátyás király idejében épült, bizonyítja az, hogy midőn 1787-ben mart. 19-én a gyülekezet ezt, miután már a mohácsi vésztől fogva leégve csonkán állott, fel akarván építeni, romladozott részét a templomig lehányatta volna: a toronynak délnyugati szegletében, mint ezt a gyülekezet jegyzőkönyve előadja, a 3. faragott szegletkő mellett találtak 3 magyar kispénzt, ketteje volt Mátyás király pénze, mindkinek egyeik oldalán volt egy holló "Monetha Mathi" körülírással, tovább olvasni nem lehetett, másik oldalán volt Magyarország címere. A 3. is magyar kispénz volt, egyik oldalán egy oroszlán, előtte az ország címerében levő négy folyóvíz, másik oldalán nagy kettős kereszt, de a hármas hegy nem volt látható. Illy régi pénzek, sőt római pénzek s egyéb régiségek is a határban többfelé találtattak. Hogy Neszmély régente mezővárosi szabadalommal bírt, erre nézve több adatok adnak bizonyságot, mellyekből egyszersmind kiviláglik, hogy e falu hajdan Hosszufalunak is neveztetett, mi némileg gyanút gerjeszt arra, hogy itt volt hajdan Longa villa római telep. Már 1460-ban, mint a komáromi várhoz és uradalomhoz tartozó mezőváros Hosszúfalu (Langendorf) név alatt jő elő. Ugyancsak mezővárosnak neveztetik 1471-ben Corvin Mátyás idejéből kelt okirat szerint, melly 1717-ben udv. tanácsos Csatáry által lemásoltatván, kevés évekkel is ezelőtt a helység levéltárában volt látható. Ezen oklevélben Neszmély oppidumnak, a lakosok cíviseknek és jobbagioneseknek neveztetnek s az egy sessiótól fizetett 1 forintnyi adójok 1/2 forintra leszállítatván a komáromi castellumnak rendeltetik beadatni" 1 . Fügedi Erik a magyarországi XIV. századi, illetve XV. század első felében vizsgálta a mezővárosokat. Elfogadta Bácskai Vera megállapítását, hogy a XV. század derekán a mezővárosok száma ugrásszerűen megnőtt , "a mezővárosok fejlődésének első periódusa a XV. század derekán zárult le"~. A XV. század második felében a mezővárosi fejlődés vonala megtört. Elvetette Csánki Dezső adatait, amely szerint minden vásártartási joggal rendelkező település mezőváros, illetve minden egyetlen alkalommal is oppidumként említett település mezőváros lenne. Fügedi Erik megállapította: "Eddig két tényezőt ismertünk fel a mezővárások kialakulásában: a gazdasági szükségszerűséget kisebb központok létrehozására és a földesurat, akinek részben gazdasági érdeke volt egy erős központ létrehozása uradalmán belül, részben az határozta meg magatartását, hogy hatalmát megfelelő keretek között juttathassa kifejezésre ... még egy harmadik tényezőt kell kiemelnünk, s ez a né20
