Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Ortutay András: Neszmély mezőváros Mátyás kori oklevele
pesség koncentrációja . A gazdasági helyzet és a jogi kiváltságok vizsgálata alapján megállapította: "Hogy a mezővárosok a XIV. században olyan telepek voltak, amelyek gazdasági, igazgatási és korlátozott mértékben jogi szempontból városi funkciókat teljesítettek, de egyik szempontból sem érték el a valódi városokat. Önálló kategóriák maradtak a falvak és a városok között. Ennek ellenére valóban a "parasztság nagy tömegeit emelték ki és vitték a városi élet felé" 6 . A mezővárosok sok esetben a szabad királyi városok városjogát vették át. "A XIV. századi magyarországi latinság ezt akarta kifejezni azzal, hogy a mezővárosi lakosokat sokszor nevezte civesnek, a mezővárost magát pedig civitas-nak" 7 . A Komárom vármegyei Neszmély helység első okleveles említésével 12371240 közötti időszakban találkozunk, a pannonhalmi apátság Almás és Füzitő nevű birtokaival határos 8 IV. Béla király uralkodásától a komáromi várra és tartozékaira, amelyek közé tartozott Neszmély is, bőséges okleveles anyag áll rendelkezésünkre . 1339-ben az esztergomi káptalan egyik oklevelében olvashatjuk, hogy királyi utasításra kiküldte László kanonokot, akinek a jelenlétében Pyrohtos Mihály királyi ember, miután a szomszédok: néhai Cyrolicus Pyrohtold fiai nevében János officialisuk, az Esztergom szigeti apácák nevében Péter officialisuk, a király nevében Vilmos Wytan-i várnagy, Moyk-i prépost, Tata-i apát a pannonhalmi apát nevében összegyűltek - megállapította, hogy Nezmel, mind örökös nélkül elhalt személy birtoka királyi adomány alá esik, ezért minden tartozékával s haszonvételeivel együtt, szántóföldekkel, Dunán levő réwámmal, cserjésekkel, a felfelé és lefelé járótól szedett szárazvámmal, a Dunán és a Nezmelzygeth és a Fyurzygeth nevű szigeteken levő halászóhelyekkel, a Nagy Duna (Dunaby maioris) felével beiktatja Poloniai-i Miklósnak, Lajos királyfi nevelőjének, valamint unokatestvéreinek, Hanchkonak és Mátyásnak, leírva a határokat 10 .1347-ben I. Lajos király átírta az esztergomi káptalan oklevelét, amely átírásban megtalálható Róbert Károly utasítása az esztergomi káptalan számára, hogy a Kamarun megyei Nezmel birtokot fia nevelőjének adományozza, ki a Zavam-i Henricus fia, aki a Frankonya-i Leusko és Plespah urak nemzetségéből származik . 1341-ben más magánbirtokosokról olvashatunk, Miklós comes leánynegyedet ad ki a Komárom megyében fekvő Neszmély possessioból 1 . 1342-ben Vilmos pannonhalmi apát tiltakozott amiatt, hogy Vitus nyitrai püspök és Miklós Lajos király nevelője, a korábban említett Polonia-i Miklós a füzitői vámot elfoglalták és Neszmélyre helyezték át 1 . 1359-ben a veszprémi püspök, László négy falu lakosait kiátkozta, mert a püspök által kepénkint kivetett 7 dénárnyi tizedet nem fizették meg. Neszmély faluban az esztergomi káptalan megbízottja Márton említi Hanchko mester Nezmeli nemest, aki valószínűleg azonos Plonia-i Miklós 1339-ben említett unokatestvérével. Felsorolja a falu érintett lakóit: Gergely villicus, Ratolth fia János, Karachun fia Gegen, Tibus fia Bartal, Joanka fia György, 21