Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. Berényi Sándor: Magyary Zoltán szellemi öröksége
hoz. Az interdiszciplinaritás talaján lehet a közigazgatás globális elméletét kialakítani, továbbfejlesztésében társadalmi szerepét meghatározni, a társadalmi-gazdasági környezethez való folyamatos alkalmazkodást biztosítani, a szükséges közigazgatási reformokat megvalósítani. A mai tudományos irányzatban a vezető szerepet a modern igazgatástudomány (szervezéstudomány) tölti be, amely egyre jobban integrálja a korszerű tudományos elméleteket és metodikát, így többek között a rendszerelméletet és az információelméletet is. Ezek a főirányzatok nem szorítják ki a közigazgatás olyan hagyományos diszciplínáit, mint pl. az államigazgatási jogtudomány stb., sőt: tudományos diszciplínáit kiterjesztve, újakat teremt, mint pl. a közigazgatási földrajz, vagy a közigazgatási pszichológia stb. Magyary Zoltán hazai viszonylatban egyedül, nemzetközi viszonylatban pedig az elsők között ismerte fel, hogy a modern társadalmakban az organizációnak és az igazgatásnak meghatározó szerepe van. Éppen ezért a társadalom legnagyobb igazgatási rendszerében a már kialakult igazgatástudománynak kell főszerepet játszani azokban a tudományos vizsgálatokban, amelyek a közigazgatást kívánják alkalmassá tenni a modern társadalomban a feladatai ellátására. A XX. század első évtizedeiben az Amerikai Egyesült Államokban de Európában is elementáris erővel jelentkezett e korszerű tudományos irányzat, amely napjainkban teljesedett ki. Magyary Zoltán, illetve az általa követett irányzat külhoni képviselői is a közigazgatás és más közigazgatási rendszerek közös törvényszerűségéből indultak ki. Megítélésükben alapvetőnek tekintették a gazdaságosságot, az eredményességet, és abban - Magyary szóhasználatával élve - az adminisztráció tudományának az alkalmazását. Magyary kihangsúlyozta, hogy állami feladatok tartós kibővülése az ún. posztindusztriális társadalomban olyan közigazgatási nagyüzemet igényel, amelyben hatványozottabban kell törekedni a gazdaságosság, az eredményesség érvényesítésére, az optimális szervezeti struktúra és eljárások tudományos igényű kialakítására. Figyelembe vette a közigazgatásnak más igazgatásoktól megkülönböztető sajátosságait: így pl. politikai karakterét, jogi kötöttségét, nagy méreteit. Magyary Zoltán úttörő szerepét különösen nagyra kell értékeljük azért is, mert a hazai társadalmi, gazdasági és tudományos környezet nem adott ösztönzést ahhoz, hogy honi képviselője, sőt kiemelkedő személyisége legyen ezen új tudományos irányzatoknak. Az Egyesült Államokban, a fejlett európai országokban, sőt a Szovjetunióban is, a 20-as évtizedekben a szervezéstudomány, az igazgatástudomány - jóllehet metodikája, megközelítési módjai kiforratlanok és esetlegesek - kialakultnak tekinthető, és alkalmazása a gazdaságban, sőt bizonyos értelemben a közigazgatásban is széles körű volt. Európában az elméleti szociológia, az Egyesült Államokban az empirikus szociológiai kutatások virágzanak, elkezdődik a szociológia korszerű diszciplínává válásának a folyamata. A szociológia keretében egyre erőteljesebbé válik az igazgatás, a közigazgatás vizsgálata. Gondoljunk csak Max Wéber 6
