Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)

dr. László Ferenc: Magyary Zoltán és a tatai medence környezetvédelmének kapcsolata

települési, infrastrukturális tényezők tették a térséget alkalmassá arra, hogy a komplex környezetvédelmi (ökológiai-ökonómiai) együttes kutató- és fejlesztőmunka, valamint a tényleges környezeti kárelhárító, feltáró-, meg­előző és rekultatív tevékenységek koncentrált, hatékony és elemző modellje legyen. Az utóbbi években igen sok, magas szintű - hazai és külföldi tudományos és gyakorlati szaktekintélyekből álló - delegáció, munkacsoport, bizottság, szakmai küldöttség folytatott tanulmányokat (számos esetben Kőrössy József kíséretében), végzett elemzéseket hazánknak e komplex adottságú környe­zetvédelmi modellterületén, amely ezáltal nemcsak megyei, de országos és nemzetközi téren is ismertté vált. A Környezet- és Természetvédelmi Koordinációs Társulás ténykedése A megye környezetvédelmi feladatainak megoldása szempontjából nagy előrelépést jelentett az 1983-ban tatai székhellyel megalakult Komárom Megyei Környezet- és Természetvédelmi Koordinációs Társulása, mely ekkor 28 vállalatot tömörített magában, napjainkra viszont ezek száma már közel 60­ra szaporodott. Úgy vélem az igazság talaján állíthatjuk, hogy a Társulás létrehozásának gondolatát jelentősen inspirálta az a koncepció, melyet Magyary Zoltán e térség fejlesztésével kapcsolatban kialakított. A Társulás életrehívásának szorgalmazásában egyébként Tarnai Péter, a Tatai Vízgazdálkodási Társulat igazgatója járt élen, aki nagy elhivatottsággal képviselte ezt az ügyet a leg­különbözőbb fórumokon, hogy elnyerje azok támogatását. Az előkészítő munkánál eredményesen hasznosították a meggyőzésnek azokat a módszereit, melyeket annak idején Magyary Zoltán a mintajárás ki­alakításánál alkalmazott. Ezek eredményességét mutatja többek között az is, hogy elgondolásainak megvalósításához sikerült megnyernie szövetségesül Komárom megye akkori alispánját, Reviczky Istvánt, továbbá számos más megyei és minisztériumi főtisztviselőt. A Társulás, melynek munkájában igen tevékeny részt vállalt Magyary Zol­tán legközvetlenebb munkatársa dr. Kiss István is, olyan szervezeti keretek létrehozását tűzte ki célul, melyek lehetővé teszik, hogy szervezéssel, szellemi munkával, a szellemi erőforrások hatékony felhasználásával a helyi sajátossá­gokat figyelembe véve nagyobb hatékonyság érhető el viszonylag kisebb költ­séggel és így a környezetgazdálkodásban is érvényesíthető a hatékonyság és gazdaságosság. A szervezésben rejlő lehetőségek kiaknázása már Magyary Zoltán tevé­kenységében is meghatározó tényezőként szerepelt, ami erős hatást gyako­rolt a létrehívott Társulás céljainak megfogalmazását végzőkre. A társulás intézményesen biztosítja a környezetvédelem és területfejlesz­tés elméleti eredményeinek gyakorlati megvalósítását, valamint a természeti erőforrások ésszerű, optimális, környezetkímélő kiaknázása terén a felmerü­lő közös gazdasági érdekek feltárását, megvalósítását, a népgazdasági és me­gyei koncepciókkal való koordinálását, a tevékenység komplex és interdisz­45

Next

/
Thumbnails
Contents