Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. László Ferenc: Magyary Zoltán és a tatai medence környezetvédelmének kapcsolata
ciplináris alapokon történő szervezését, egy-egy technológiai eljárás kimunkálását, valamint a gyakorlatban már bevált módszerek igény és lehetőség szerinti alkalmazását. Ennek megfelelően működésének egyik elsődleges célja a megyei környezetvédelmi tevékenység összhangjának megteremtése, ezen keresztül az üzemi, térségi, területi érdekek együttes érvényesítése. Figyelembe véve, hogy Komárom megye - ezen belül is a tatai medence környezeti terhelése sajnos országosan is kiemelkedő, a Társulásra igen szerteágazó feladatok várnak ilyen vonatkozásban a meglévő ártalmak orvoslására, másrészt a továbbiak megelőzése terén. A kialakult bajok okai arra vezethetők vissza, hogy a tatai medencében működő termelő üzemek és az infrastruktúra szervei az országos átlagot meghaladó mértékű fejlődésük, gazdasági tevékenységük kísérő jelenségeként jelentős környezetterhelő hatást fejtenek ki, amely egyrészt az egyre kedvezőtlenebb üzemi emissziós paraméterekben, másrészt az ún. környezeti kiszóródásokban, azok veszélyes elegyedéseiben, tovagyűrűződésében nyilvánul meg. E komplex hatások mértéke sok esetben megközelítette a térség ökológiai teherbíróképességének határait, ami különösen kedvezőtlen az ittlévő természeti és művi értékek megvédése szempontjából. Az említett hatások sok esetben a gazdasági fejlődést is akadályozzák, amelynek következtében egyre sürgetőbb beavatkozások szükségesek a gazdasági és környezeti folyamatok együttes, rendszerszemléletű megoldása érdekében, szem előtt tartva, hogy a tudatos cselekvés alapja - a környezeti tényezők összefüggéseinek feltárása és elemzése, valamint - az erre épülő, megfelelő hatékonyságú módszerek alkalmazása. Ezeknek az alapvető követelményeknek az érvényesítése jelentős mértékben elősegíti a megoldásra váró környezetvédelmi feladatok célirányos és költségkímélő végrehajtását. UL a kellően át nem gondolt, csak rövid távra szóló „ad hoc" jellegű megoldások, vagy az egyes üzemek által elszigetelten a komplex jelleget figyelmen kívül hagyó intézkedéseket alapjául vevő rendelkezések gazdaságtalanok, nem is szólva az egyéb negatív következményeikről. Itt vissza kell utalnunk Magyary Zoltán modellalkotásának arra a pillérére, amely a komplexitásban és a rendszerszemléletben öltött testet, bár ez utóbbi fogalom abban az időben még terminológiailag nem volt használatos. A gyakorlatban viszont Magyary következetesen érvényesítette mind a szervezeti keretek kialakításánál, mind pedig a folyamatos munkánál azokat a törvényszerűségeket, amelyeket a rendszerelmélet alaptételekként hirdet. Ugyancsak itt kell kitérnünk a különböző szervek, intézmények, vállalatok intézményesített együttműködésének kérdésére is, melynek csírái már megtalálhatók Magyary Zoltán szövetkezetszervezési koncepciójában. A társulás a szellemi és anyagi erőforrások koordinált, szervezett felhasználása révén elismerésre méltó küldetést fejt ki, mivel ezáltal a környezetvédelmi célokat szolgáló műszaki, biológiai stb. megoldások nemcsak a szakmai követelményeknek megfelelően, hanem egyúttal gazdaságosan realizálódnak. 46
