Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. László Ferenc: Magyary Zoltán és a tatai medence környezetvédelmének kapcsolata
MAGYARY ZOLTÁN ÉS A TATAI MEDENCE KÖRNYEZETVÉDELMÉNEK KAPCSOLATA DR. LÁSZLÓ FERENC Mély meggyőződésem, hogy a tisztelt jelenlevők egyetértenek velem abban, hogy Magyary Zoltán életművének méltatása nem lenne teljes, ha nem ejtenénk szót azokról az összefüggésekről, melyek a tatai medence környezetvédelmi helyzete és az ő tevékenysége között megtalálhatók. Az ő szellemi örökségéből környezetvédelmi tennivalóihoz is felhasználhatunk néhány olyan útmutatást, melyek megtermékenyítőleg hatnak az e területen folyó munkához. Életműve ui. - bár arra a koronát már nem tudta rátenni - az idők próbáját kiállta és hitelesen igazolódott akkori elgondolásainak időszerűsége. A széles látókörű tudós jövőbemutató koncepciójának sokrétűségéből eredően vezet el az út ahhoz a sikeres környezetvédelmi tevékenységhez, amely a tatai medencében napjainkban kibontakozott. A harmincas évek végén általa beindított közigazgatási modellkísérlet vált alapjává az e térségben mintegy két évtizeddel ezelőtt kialakított környezetvédelmi modellnek, melynek profilja fokozatosan bővült és ma már felöleli a térségben jelentkező környezetvédelmi problémáknak szinte teljes körét. Mielőtt rátérnénk az említett összefüggések vázlatos felvillantására, célszerűnek látszik utalni arra, hogy az emberiséget foglalkoztató globális problémák között meghatározó szerepe van annak a küzdelemnek, melyet földünk csaknem valamennyi országa folytat a létünk alapját jelentő természeti erőforrások megmentéséért. Ui. a természetes környezet károsodása, ill. pusztulása kisebb-nagyobb mértékben ma már bolygónk csaknem egész területén tapasztalható. A környezetvédelem terén megoldásra váró feladatainkkal kapcsolatos feltáró munkában jelentős előrehaladást értünk el és már elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor a környezetünket további bajok megelőzésére, a már meglévők orvoslására sürgősen cselekednünk kell üzemi, területi, országos szinten egyaránt. A hatékony cselekvéshez viszont meg kell találnunk a legcélravezetőbb eszközöket és módszereket, melyek sorában helyet kell kapniok a műszaki, bológiai, jogi, hatósági, ökonómiai, szervezési stb. megoldásoknak egyaránt, mivel ezek csak együttesen hozhatják meg a kívánt eredményt. Ez annyit jelent, hogy csak a rendszerszemléletű megközelítés lehet eredményes a bajok orvoslására és megelőzése terén éppenúgy, mint azok feltárásában. A meglévő bajok orvoslását és a továbbiak megelőzését keresve helytelen lenne arra az álláspontra helyezkednünk, hogy térjünk vissza az ipari forradalom előtti időkhöz, mivel ez nemcsak stagnálást vonna maga után, hanem visszafejlődést idézne elő. A megoldás érdekében olyan helyzetet kell kialakítanunk a termelés szférájában, amely alapja lesz a töretlen fejlődésnek s 41
