Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
Andrássy Mária: Magyary Zoltán kultúrpolitikai munkássága
És itt érdemes egy pillanatra megállni. Ha most, 1988-ban visszaemlékezünk az elmúlt nyolc esztendőre, a tudományszervezés a kultúrpolitika milyen teljesítményeit tudjuk felmutatni? S arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy annak a nyolc esztendőnek közel felében egy, a második világháborút követő időszakot megközelítő infláció tombolt Magyarországon! Mindenekelőtt az infrastruktúra. A szegedi, debreceni, pécsi és soproni hatalmas egyetemi (részben klinikai és kollégiumi) építkezések - ez azonban csak 1927 nyarától tartozott Magyary hatáskörébe. Viszont az 1923-1925 között felépült Országos Levéltár hatalmas épülettömbje, az 1923 és 1926 között felállított sváb-hegyi csillagvizsgáló, valamint az 1926-27-ben létesített tihanyi Biológiai Intézet építkezéseinek mai szemmel nézve hallatlanul gyors lebonyolítása az ő szervezőképességét dicséri. Ugyancsak ebben az időben készült el a Magyar Nemzeti Múzeum épületének kibővítése, a bécsi, a római és a berlini Collegium Hungaricumok átalakítása és részbeni bővítése, ugyanis ezek a Gyűjteményegyetem részeként szintén az általa vezetett ügyosztály hatáskörébe tartoztak. A természettudományi kutatások fellendítésének első állomása volt az 1926-ban megrendezett természet-, orvos-, műszaki és mezőgazdaságtudományi országos kongresszus, amely, mint Magyary írja „a tudományoknak e nagy területén a tervszerűség alapjait akarta lerakni". Alapvető eredménye annak a koncepciónak a kialakítása volt, hogy az összes nemzeti erők összefogása, egységes tudománypolitikai kialakítása nem lehetséges az egyetemek és más tudományos intézetek addigi izoláltsága mellett. Ennek a koncepciónak jegyében születtek, de az autonómiák további bővítését is szolgálták. ,yA magyar tudományos nagyüzem megszervezése" című kötetbe felvett törvényjavaslatai, amelyeket az Országos Ösztöndíjtanácsot megalapító 1927. évi XIII. te, valamint az Országos Természettudományi Tanács felállításáról rendelkező 1930. évi VI. te. formájában hirdettek ki. A törvény nyomán megalakult Országos Természettudományi Tanács létrehívásával „...a miniszter a megállapított program állandó fejlesztését, s maga és utódai számára a tudomány szakértő művelőinek tanácsát akarja biztosítani, oly módon azonban, hogy ennek a Tanácsnak fontos hatáskört is ad és ezáltal azt a tudománypolitikai program fejlesztésére saját felelősségének tudatában kényszeríti". (A magyar tudománypolitika alapvetése, 610. p.) Mindezzel párhuzamosan folyt kultúr-külpolitikusi munkássága. 1923 elején a Nemzetek Szövetsége kérdőívet intézett a magyar kormányhoz a magyar szellemi élet állapotának felmérésére. A kérdőívre Magyary írja meg a választ, amely „A Magyar szellemi élet válsága" címmel először a Budapesti Szemlében, majd >y A tudományos nagyüzem megszervezése" című kötetben is megjelent. Ezután részben hivatalos kiküldetésben, részben saját költségén tanulmányozta külföldön az egyetemi és a tudományos életet, összehasonlító tanulmányokat készített tapasztalatairól, s részt vett a háború nyomán megszakadt tudományos és kulturális kapcsolatok felvételében. Útjainak állomásai: Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Finnország, 37
