Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
Andrássy Mária: Magyary Zoltán kultúrpolitikai munkássága
Észtország, Lettország, Szerbia, Görögország. 1925-től pedig Klebelsberg kinevezi a Párizsban székelő Institut International de Coopération Intellectuelle mellé Magyarország állandó képviselőjének. Ha mindehhez még hozzátesszük, hogy nevéhez fűződik az egyetemi ifjúság szociális gondozásának megszervezése, az egyetemi ifjúság szociális viszonyaira vonatkozó rendszeres statisztikai adatfelvétel megindítása a KSH segítségével és az egyetemek gazdasági igazgatásának újjászervezése - úgy vélem, ez nyolc év alatt egy életmű számára is elegendő teljesítmény. A vezetése alatt álló „... ügyosztály munkájában lépten-nyomon nélkülözhetetlen történeti, szervezeti és statisztikai adatok szétszórtsága vezetett annak a gondolatnak a megszületésére, amely 3 évi előkészület után 1927-ben tt A magyar tudománypolitika alapvetése" című munka alakjában öltött testet" írja később életének e szakaszára visszaemlékezve. „Ez a mű, amelynek címe tartalmát jól jellemzi, rendszerbe foglalását jelentette a tudománypolitika egész területének és elérte azt a célját, hogy összefoglalója és irányítója legyen nemcsak az ügyosztály működésének, hanem tudományos életünk minden tényezője egybehangolásának is." A kötet közreadója a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége, kiadója az Egyetemi Nyomda, szerkesztője pedig maga Magyary, aki azonban nemcsak megírja a nagy, elvi fejezeteket, de részt vesz egyes résztémák kidolgozásában is. Az Országos Természettudományi Tanács az Országos Természettudományi Alapba összpontosított állami pénzek fölött rendelkezett s feladata a kutatás tervezése, szervezése és ellenőrzése, valamint elméleti kutatások folytatása volt. Szintén a természettudományi kongresszus hatása alatt alapították az Országos Széchenyi Szövetséget, amely társadalmi jellegű egyesületként szerveződött és a gazdasági érdekeltségektől kapott összegeket olyan kutatásokra fordította, amelyek gyorsan kamatozó gyakorlati eredményekre vezethettek. Az egy-egy tudományág, az irodalom vagy valamely művészeti ág művelőit tömörítő tudományos társulatok anyagi alapja a háborút követő inflációban megrendült, s kérdésessé vált tudományos folyóirataik folyamatos megjelenésének biztosítása. A probléma megoldásának elősegítésére 1923-ban 34 tudományos társaság megalakította a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségét, amelynek célja volt a tagszervezetek közösen jobban kielégíthető anyagi érdekeinek gondozása és a tudományos munka érvényesítését elősegítő anyagi eszközök előteremtése. A szövetség titkára, illetve később főtitkára szintén Magyary volt. Tevékenysége nyomán a miniszter mindenekelőtt a kiadványok megjelentetésére államsegélyt folyósított. Megszervezték a folyóiratok közös propagandáját. A Szövetség legfőbb támasza a Tudományos Társulatok Sajtóvállalata volt, amelynek alaptőkéjéhez a minisztérium jelentős összeggel hozzájárult. A vállalat 1926- ban fuzionált az Egyetemi Nyomdával. Az új cég a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Részvénytársaság, amelynek munkájában Magyary az igazgatótanács tagjaként szintén részt vett. 38
