Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
Andrássy Mária: Magyary Zoltán kultúrpolitikai munkássága
tok ügyeivel foglalkozott. Ennek lesz 1924 végén vezetője. 1927 nyarától azután egy újabb átszervezés után, az így kialakult új tudománypolitikai osztályhoz tartoznak a felsőoktatás ügyei is. Látszólag meddő filologizálás ennek a beosztási felsorolásnak az elemzése. Azonban fontos tartalmi kérdések rejlenek mögötte. Például Romsics Ignác, „Ellenforradalom és konszolidáció" című könyvében így ír Klebelsbergről „A művelődésügy szinte minden ágát érintő klebelsbergi kultúrpolitika... tulajdonképpen már 1922-ben készen állt... Első jelentősebb tudománypolitikai törvényjavaslatát Klebelsberg 1922 nyarán vitte a nemzetgyűlés elé. Javaslatából lett az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet felállító 1922. évi XIX. törvénycikk. - (idáig az idézet), melyet - teszem én hozzá - már 1922. szeptember l-jén, alig néhány hónappal Klebelsberg uralomra kerülése után hirdetett ki! Ezt követte 1923. január 3-án a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásával foglalkozó 1923. évi I. te. Mi ezeknek a törvényeknek a lényege? Egyrészt a nyugat-európai fejlődés során az egyetemek és a tudományos akadémiák esetében kialakult önkormányzati rendszer átültetése a nagy közgyűjtemények igazgatásába, mert „A szabadság nemcsak a tudományos kutatás, hanem a tudományos igazgatás sikerének is nélkülözhetetlen előfeltétele" - mondja Klebelsberg a Gyűjteményegyetem Tanácsának alakuló ülésén. Mindjárt itt az első érdekes gondolat: a múzeumok, levéltárak, könyvtárak ügyei a koncepció szerint a tudománypolitika szerves részét képezik. Az Akadémiáról szóló törvény pedig nemcsak az infláció és a háborús veszteségek következtében elszegényedett intézmény anyagi biztonságáról intézkedett, hanem megkapta (a Gyűjteményegyetemmel együtt) autonóm jogkörének bírói védelmét. Ha a magyar állam és a fenti szervezetek között vitás kérdések merülnek fel, ha a miniszter vagy bármely közegének határozata sérelmes rájuk nézve - rendelkezik a törvény - közigazgatási bírósághoz fordulhatnak. Ha a miniszter az Akadémia részére megállapított államsegélyt törvényellenesen nem szolgáltatja ki, akkor a közigazgatási bíróság a minisztert erre kötelezi. Miért érdekes ez a mi témánk szempontjából? Mert sajnos nem sikerült nyomára bukkanni, hogy Magyarynak része volt-e a törvények előkészítésében. A két törvény kimunkáltsága, hasonlóságuk későbbi munkáival, s ismertetésük, hogy ne mondjam propagálásuk, további írásaiban azonban csupán valószínűsíti, hogy ezeket tekinthetjük első átfogó tudománypolitikai munkájának. Tudománypolitikusi pályájának legfontosabb dokumentumait A magyar tudományos nagyüzem megszervezése című kötetében gyűjtötte össze és jelentette meg 1931-ben. A kötet bevezetője a Nyolc év a magyar tudományos élet kormányzatában, későbbi ezirányú tevékenységének eredményeit ennek segítségével lehet követni. 36
