Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
Andrássy Mária: Magyary Zoltán kultúrpolitikai munkássága
MAGYARY ZOLTÁN KULTÚRPOLITIKAI MUNKÁSSÁGA ANDRÁSSY MÁRIA Mindenekelőtt engedjenek meg nekem néhány szubjektív megjegyzést. Úgy érzem, hogy önök között én vagyok az egyetlen „outsider" mégpedig többszörösen. Önök legtöbbje Magyary tanítványa volt, úgy is mondhatnám, hogy önök a Magyary-iskola képviselői... Koromnál fogva én legfeljebb Magyary „unoka" lehetnék - mint ezt a Lukács-tanítványok második generációjára mondják, azonban őszintén meg kell mondanom, hogy sem tanulmányaim során, sem olvasmányaim között a hetvenes évek közepéig nem hallottam a nevét. Az Országos Közművelődési Központ Művelődéskutató Intézetében dolgozom, művelődésszociológus vagyok és ezért szakmám szerint is távol áll tőlem a közigazgatás-tudomány. Magyary Zoltán nevét a Táj- és Népkutató Központ által szervezett, nagy vihart kavart kiállítás kapcsán hallottam először, ez keltette fel érdeklődésemet munkássága iránt. Az OKK Módszertani Intézete - régebbi és ismertebb nevén a Népművelési Intézet - munkája történeti előzményeit keresve „Szociográfiai munkafüzetek" címmel a két háború közötti szociológiai-szociográfiai írások közreadására vállalkozott. A harmincas évek programadó és elemző cikkei gyűjteményének, Reitzer Béla válogatott írásainak, Kemse és Dudar harmincas évekbeli állapotrajzának megjelentetése mellett a sorozat szerkesztőiben felmerült egy Magyary Zoltán válogatás elkészítésének gondolata is. Egyrészt a Táj- és Népkutató Központ falukutató tevékenységét kívánták megismerni, másrészt a népfőiskolai mozgalom felélesztésére törekedve érdeklődtek az egyetlen nem felekezeti népfőiskola inspirálójának munkássága iránt. A kötet szerkesztésére én kaptam megbízást. Úgy is mondhatnám „tiszta lappal", vagyis anélkül, hogy korábban egyetlen sorát olvastam volna. A válogatás elkészült, 1986-ban„Diagnózis és terápia" címmel meg is jelent. Ha önöket, a tanítványokat, lenyűgözte a professzor egyénisége, engem a késő olvasót nemkülönben. Elsősorban az akkor még korántsem divatos rendszer-elvű gondolkodása, amelynek segítségével egyszerre szemléli távlatból az adott problémát és képes kitérni a legapróbb részletkérdések megoldási javaslataira is. Elkötelezett hívéül szegődtem. S azóta megpróbálom saját problémáimat, a művelődésügy mai megoldásra váró kérdéseit az ő szemüvegén, az ő gondolatrendszerén keresztül újra meg újra végiggondolni. Azért jöttem tehát ide „outsidereként, hogy tisztelegjek emléke előtt, másrészt, hogy felhívjam a figyelmet életművének - úgy érzem - még a többinél is feltáratlanabb területére, művelődéspolitikai munkásságára. A Táj- és Népkutató Központ Kiállításának dokumentumait a közművelődés szempontjából is lehetne elemezni, de Berényi Géza „ Tanítványok" című filmje után nem lehetne megkerülni a film elemzését. Ez azonban igen messzire vezetne, s a film bemutatása nélkül értelmetlen is volna. 34
