Payer Gábor szerk.: Révhelyi Elemér munkássága a tatai múzeum hagyatéki gyűjteménye tükrében. (Tudományos Füzetek 4. Tata, 1988)

Révhelyi Elemér: Fellner Jakab életműve – a kezdetektől az 1760-as évek közepéig (Sajtó alá rendezte: Haris Andrea)

megtörik a sík felületek összemetsződéséből adódó élek keménységét. Az erőteljes, rusztikus armírozást egy játékos, sűrű vízszintes sávozás váltja fel. Elmosódnak a falakat határoló és a térformát határozottan kirajzoló vonjalélek s a nagy felületek, súlyos tömegek dinamikus hullámzása helyett csak a sarkok kisebb mozgása, enyhe rezdülése irányítja tekintetünket a következő oldalra. Sokkal kötetlenebb, nyugodtabb és egységesebb a park felőli homlokzat kialakítása. A Sala terrena s a dísztermet magába záró, oromzat nélküli középrizalit alig emelkedik ki a homlokfal síkjából. Hangsúlyát magassága, teljes párkánya, pilaszteres tagolása, a födémig nyújtott, s csak a felső sarkokban enyhén lekerekített keretelésű franciás ablakai, ovális nyílásai, az oszlopos bejárat és nyugodt vonalú ajtói adják meg. A homlokzat egy újabb fellneri kezdeményezést indít el, mely a falsík lépcsőzetesen a közép felé emelkedő ritmikus szakaszaival és azok változatos felületkezelésével jut kifejezésre. Földszintjén az egész homlokzatot összefogó vízsszintes vonalazás, míg az emeleten a falrétegződés egyes szakaszait határoló és felületritmusként ható, a fal textúráját élénkítő vonalazás figyelhető meg. Belseje csak annyiban változott meg, hogy a régebbi szűkös és egyszerű lépcsőtér két oldalra vezetett lépcsőzetének kőbábos korlátját lendületes vonalú kovácsolt vasrács váltotta fel. Kedvezőbb megvilágítást kapott a három ovális ablaknyílással felmagasított díszterem is. A termek és szobák pedig stukkómennyezettel, freskókkal, márványkandallókkal rokokó kályhákkal, festményekkel, szobrokkal, értékes gyűjteményekkel, fényűző berendezéssel gazdagodtak. A cseklészi kastély átépítési terve eredetileg a fedélszék kicserélésével indult el. Építkezés közben azonban mind több probléma és kívánság merült fel az egyes épületrészek, szerkezetek, építészeti és díszítő elemek kijavításával megváltoztatásával kapcsolatban. Balogh levelezéséből tudjuk meg, hogy az igények növekedésével Fellner a munka menetében újabb és újabb részletterv készítésére kényszerült, s így a négy évig tartó munkálatok végül is gyökeres átépítést eredményeztek. A megkötöttségek, az adottságokból adódó kényszerűség és a tatai építőmester alkotói szabadságát mérséklő alkalmazkodása dacára a tömegében nyugtalan, s ugyanakkor festői megfogalmazású épület igen sok arány- és részletfinomságot rejt magában. Fellner kísérletnek tekinthető szárnypróbálgatásából, kompozíciós módszerének szerényen elhintett építészeti finomságaival szövődik az épület harmonikus egységbe. Ezzel enyhítette, kiegyenlítette a súlyosabb érett és a könnyedebb kései barokk kettősségéből eredő feszültséget. Az átalakított s újonnan berendezett kastély hírnevét még jobban emelte kertművészetének csodálatos szépsége, nagyszerűsége. A chantilly kastély parkjához hasonló francia kert elrendezését, melyről az egykorú feljegyzések az elragadtatás hangján emlékeznek meg, ugyancsak Fellner tervezte meg. Mellette munkatársaiként Mertinger Kristóf cseklészi és Mátyás tatai kertész működtek. A községet és kastélyt körülvevő, Kiskárpátoktól övezett lankás táj, az erdőségek és síkságok változatossága, a kastély alatt csörgedező, s a területet átszelő Fekete víz patakja, valamint a Kis-Duna ág kanyargós 19