Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)

Avignonban a pápai palota fogadótermét is famennyezetek fedték, de ezek elpusztultak, átépültek. Párizsban azonban a Palais (ma Palais de Justice) megőrzött valamit a XIV. századi eredetű és XV. századi építészeti részleteiből. A földszintet, a hirhedt Conciergerie hallját 8 oszlop osztja két hajóra. Efölött nagyméretű kéthajós, szintén nyolc oszloppal tagolt, íves fapagoda födésű terem volt. Szerencsére eme Grand Salle képe Andronet du Cercerau 1576-ban készült metszetén (47) (25. kép) ránk maradt, sajnos azóta leégett. (48) Zsigmond király tehát ismerte személyesen is ezeket az épületeket, s hogy alább nem adta, bizonyítja, hogy a „Friss" palotának is nyolc-támasza volt. A „Friss" palota azonban hozott újdonságot: A fölső termet nem támasztotta alá sem pillér, sem oszlop! Egységes, meghökkentő hatású tér volt a palota nagyterme. Erre példát a király a Loire-menti kastélyok és a németországi közösségi épületek, a városházák nagytermében látott. A konstanzi zsinaton való tartózkodása során módja volt meglátogatni a fejedelmek udvarait és a birodalmi ékszereket és koronát őrző Nürnberget, s más gazdag várost is. Éppen a nürnbergi városházában látható (ma a háborús pusztulás után restaurálva) a Grosser Rathaus-Saal, amely 1332—40 években nyerte ívelt famennyezetét. A főtartók és a merevítő gerendák kazettákat képeznek. Korunkra maradt megjelenését Hans Beheim, majd Dürer díszítő terveinek köszönhette (152ő). De ugyanígy ívelt famennyezetes a kölni városháza Hansasaalja (1349 után) (26. kép), a kölni főúri mulatságok egykori háza, a Gürzenich terme (1440 körül), Rothenburg ob. d. T., Frankfurt am M.-béli városházák nagytermei. (49) Németország e térségének mesterségbeli ismerete arra késztette Zsigmond királyt, hogy 1418ban Augsburgból hozasson ácsokat legényeikkel egyetemben, ugyanakkor Budán több francia mester is megfordult (Bertrandon de la Brocquiere tudósítása szerint). A prágai vár IV. Vencel — Zsigmond bátyja — korában is magába foglalt egy nagytermet, amelynek formáját nem ismerjük, Menclova feltételezése szerint fedése faszerkezetű volt. (61) Zsigmond budai „Friss" palotája, a korabeli Európa ismereteire építve, újszerű, nagyszabású épületként értékelhető. Természetesnek mondható, hogy a hazai főúri építkezéseknek mintaképévé vált a XV. sz. közepétől. A „Friss" palotának erkélyei is voltak, amelyeket támpillérekre szerkesztett zárterkélyek tagoltak, ígyirányul figyelmünk Vajdahunyad vára felé. Pór Antal szerint Hunyadi János, — a nemrégiben kiemelkedett család lovagja — elkísérte a királyt az 1416-os franciaországi útjára. (50) Nem csodálható, hogy ebből az udvari körből hazakerülve, a budai palotát tekintette mintaképének, amikor Vajdahunyad várát kifejlesztette. Mint az ország leghatalmasabb főura megengedhette, hogy királyi példát kövessen. A képlet a vajdahunyadi palotában is hasonló. Külsőben erkélyfolyosós várkastély, tereiben két díszterem egymás fölött. Alul az ország25