Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
háznak nevezett termet 5 oszlop osztja két boltozatos hajóra. Fent ez megismétlődik egy szakmailag bírálható helyreállítási tevékenység nyomán, olyan szolgain, hogy jogot érzünk feltenni a kérdést: vajon voltak-e az emeleten is oszlopok, vajon nem egységes, osztatlan tér volt-e? (51) A várkastély felső szintje ugyanis elpusztult, Bethlen Gábor idejében renoválták, három nagy szobára osztották. A felosztást nem gátolta semmiféle oszlopmaradvány, de az is lehet, hogy visszabontották azokat (ugyanakkor a loggiát nem bontották meg, pedig szerkezeti összefüggésben van a mögöttes teremmel). Kérdéseinket ma már sajnos nem válaszolhatjuk meg, mert a „helyreállítás" átépítése minden nyomot eltüntetett, ezentúl ma a kutatásra nincs remény. Sajnos Möller eddig ismert publikációiban éppen ezek a részek nincsenek kidolgozva. (52) A,,Friss" palota köréhez kapcsolható, másik kitapintható épület az esztergomi érseki palota. S így megbocsájtható az a hosszadalmas kerülő, melyet a „Friss' palota s európai légkörének, majd vajdahunyadi kisugárzásának szenteltünk. Esztergomban az építtető, a vár gazdája az érsek, a magyar egyházszervezet feje. Mint építtetőnél, nála is a királyi építkezés a mérvadó, a követendő. Az esztergomi vár korábbi építési periódusainak adottságait nagyszerűen figyelembevéve alakult ki az ismert palota-koncepció: alul osztott tér, felül egységes, hatalmas díszterem. Az alsó terek ugyan nem vették fel a kéthatjós terem oszlopokkal megosztott formáját, mivel a középső támaszok helyén középfő fallá alakult régi külső várfal húzódik: A XV. század a sziklameredélyre merészen, még kijjebb helyezte az új várfalat, így a régi palotához újabb traktust csatlakoztatott, a legfelső szinten pedig lehetőség nyílott a kél traktus szélességét egybefogó nagyterem kialakítására. A XVI. századi források — főként követek leírásai — a félig-meddig pusztuló palotáról egyértelműen beszélnek Vitéz János érsek nevéhez kötve arról a hatalmas teremről, ahova 100 asztal is beférhetett. A helyszíni adottságok szerint a tér 18x47 méter nagyságú volt! A terem lefedéséről azonban olyan konkrét megjegyzést, mint aminőt a „Friss" palotáról Pedro Tafur tett, sajnos eddig nem ismer a kutatás. Legértékesebb Reinhold Lubenau és Gerlach korábban már idézett leírása. A kazettás famennyezet nemcsak sík födémet jelenthet, — mint ahogy a kutatás sokáig vélte —, hanem donga boltozatot is. Véleményünk az, hogy az esztergomi érseki palota nagytermét háromcsuklós ivtartók sorozatából álló famennyezet fedte. A XV. század végén az íves famennvezet későgótikus szerkezetét korareneszánsz díszítéssel párosították. Az északitáliai éptészetben az ívelt dongamennyezeteket, vastag hevederíveket gyakran kazettás beosztású mezőkbe helyezett rozetták díszítik. (53) 26
