Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)

Vajon hol gyökerezik e korban Magyarországon a palotaépítészet, miiyen épületek szolgáltathatták a mintaképet? A hazai művészettörténeti kutatás sajátos helyzete az, hogy a követendőnek tekintett központ (Buda) elpusztult, annak fényére, nagyságára korabeli leírások, ábrázolások elemzéséből és művészeti kisugárzásából visszakövetkeztetve nyerhetünk támpontokat. (44) A XV. század első harmadában Zsigmond király Buda várát az akkori világ egyik legpompásabb palotájává kívánta fejleszteni. Ezt a szándékát nem is titkolva, 1416. évi franciaországi utazásán vizsgálta a kor legnevesebb palotáit, reprezentációs épületeit, mintarajzokat készíttetett. (45) Számunkra az avignoni pápai palotában és a párizsi Palais épületében tapasztaltak érdekesek. Ugyanez idő tájt ülésezett Zsigmond a konstanzi zsinaton, volt alkalma serra látogatni a laggazdagabb német városokat, s városházaik nagytermeiben is időzött. A híres budai palota, az ún. „Friss palota koncepciójának kialakításához tehát a király és kísérete széles európai áttekintéssel bírt. Zsigmond törekvései által hazánk Európa vérkeringésébe kapcsolódott, nemcsak politikailag, hanem a művészetben is. Sajnos ez a palota elpusztult, a XVI. században lőport tároltak benne, felrobbant, leégett, napjainkra csak néhány pincerész, alépítmények, és számos faragott kőtöredék maradt fenn belőle. összegezzük röviden ismereteinket erről a csodálatra méltó épületről, mivel mint királyi építkezés hatással volt Magyarország főúri építkezéseire. Az 1420 táján már felépült palota lényegében hatalmas fogadótermet foglalt magába, mégpedig kettőt is! Az egyik a földszinten 8 oszlop által kéthajósra tagolt, legalább 17x70 méteres boltozott csarnok volt. (24. kép) A másik e fölött ugyanakkora alapterületű terem, melyben semmiféle támasz nem állt, hanem óriási ívelt faszerkezetű donga-mennyezet borult föléje! Ezt a fölső termet hasonlította 1439-ben Pedro Tafur spanyol követ a padovai „il Saloné"-hoz. A padovai terem ma is látható, csúcsíves fadonga mennyezete lenyűgöző 27x80 m-es csarnok fölé emelkedik. (46) Az óriástermek alapkérdése mindig a lefedés mikéntje. Honnan merítette Zsigmond az ötletet, hogy ilyen különleges szerkezetű hatalmas teret létesítsen a „Friss" palota felső szintjén? A keresést Pedro Tafur által adott nyomon kezdhetjük el. A padovai „Il Salone" a Palazzo della Ragione legfelső szintjén készült, csúcsíves formájú mennyezetét — mint mondottuk — óriási fatartók sora képezi. 1420 táján egy tűzvész után épült ilyenné, tehát majdnem a budai építkezések abbahagyása után. Építési idejéből következtetve nem e terem a mintakép. Tudjuk, hogy Zsigmond merre tekintett szót Európában, s az ő útjait követve megismerhetjük, hogy melyek voltak akkoriban az építészeti reprezentáció kiemelkedő példái. 24